Századok – 1892

Értekezések - PÓR ANTAL: A Piasztok és a magyar Anjouk közötti rokonság. 232

A PIASZTOK BS A MAGYAR ANJOUK KÖZÖTTI ROKONSÁG. Beleházi Bartal György azt állította, hogy I. Károly magyar király némely jeles származású, de királyi vérrel össze nem keveredett magyar főurakat persa módra rokonainak és atyafiainak nevezett.') Például hozta föl e helyt Boleszló esztergami érseket a toszti herczegek házából és Farkasfia Tamás erdélyi vajdát ; másutt2) Csörlei (de Chyrle) Andrást és nejét. De voltak még mások is, kiket a magyar Anjouk rokonaiknak neveztek ; úgymint Meskó veszprémi püspököt, Fehér Ulászlót a szent-mártoni apátság kormányzóját, Schweidnitzi Annát IV. Károly császár nejét, Oppelni Ulászló herczeget a nádort, hogy egyebeket (olaszokat, németeket) ez alkalommal hallgatással mellőzzünk. Nagynevű és nem kisebb érdemű jelesünk e persa nézetében soha se osztoztunk, még Tamás vajdára nézve sem.3

) Ma már Grotefend műve alapján ki is tudjuk mutatni, hogy Boleszló érsek, Meskó püspök, Fehér Ulászló, Oppelni László és Schweidnitzi Anna mily rokonsági viszonyban állottak a magyar Anjoukhoz. Grotefend szerint Toszti Boleszlót, Beutheni II. Kázmér herczeg fiát a sziléziai kútfők 1289. Januarius 10-től fogva ismerik. 1297. deczember 19-én mint boroszlói kanonok kerül elő, 1309. márczius 6-án mint toszti herczeg keltez. Ezen adatokhoz sorozhatjuk, hogy az esztergomi káptalan 1321-ben megválasztotta őt, akkor cliaconust és a krakói egyház scholasticusát, esztergami érseknek. XXII. János pápa e választást ugyan meg') Commentât-. III., 22 : »virosque plures, quos magno quidem ortu, regio tarnen sanguini liaud mixtos Carolus, persico itidem more proximos et cognatos suos appellavit.« !) Csallóköz tört. vázl. 58. 1. a) Századok, 1889. 371.