Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213

2 28 zsilinszky mihály. csak annyiból állott, hogy a nép tűrte a zsarolást és fizette az adót. »A török beligazgatás sajátságos zsarnoksága — mondja Salamon F. — és a magyar függetlenség ós alkotmányosság, mint két kard egy hüvelyben, állott meg az egész török uralko­dás alatt.« Igaz, hogy a vármegyék határait eltörülte, szandzsá­kokat állítván helyettök ; igaz, hogy adórendszerével tönkretette az anyagi jólétet ; igaz, hogy igazságszolgáltatása egyszerű zsarolássá fajult : de a nép személyes szabadságát nem ölte el. A községi élet rendes tüneménye lett, hogy ha közeledett a török, az elöljárók elibe vitték az ajándékot, hogy nagyobb bajtól mene­küljenek. Gyakran megtörtént, hogy az ügyes-bajos emberek inkább mentek a török bíróhoz, mint a rendes megyei tisztviselőhöz. Az efféle »törökösség« ellen mindig szigorúan jártak el a vár­megyék ; sőt az országos rendek is szükségesnek találták tör­vény által vetni véget az ilyen visszaéléseknek. így például az 1659 : 13. t.-cz. fejvesztéssel rendeli büntetni azon hódoltságbeli jobbágyot, ki határszabályozási vagy más panaszos ügyben a maga török urához folyamodik. Természetes, hogy a török végleges kitakarodása után ilyen intézkedésre szükség nem volt. Midőn az idegen hatalom árja országunk elfoglalt részéről levonult, a sok rom között, mely utána maradt, dönthetetlenűl hagyta itt a magyar nemzeti érzel­meket és az ősi életerőt, mely daczolt a százados viharok viszon­tagságaival. Erdély elfoglalása után Lipót király kezében volt az egész Magyarország. A protestáns ellenzék leveretett. Kezdődött a bécsi kormány önkényes uralma, az alkotmány átidomítása, a vármegyék autonómiájának ujabb megsemmisítése. Mindez forra­dalomba sodorta a nemzetet. Grr. Eorgách Simon, mint Csongrád vármegye főispánja, nemsokáig maradt ezen állásában. Adataink szerint már 1693-ban Berthóty István volt az utóda.1 ) Egy derék vitéz és sokat tapasztalt férfiú, akinek ősei a felvidéken, jelesül pedig Sáros vármegyében a közigazga­tás terén tűntek fel ; ő azonban a török elleni harczokban itt e vidéken aratta katonai babérait. Ugy látszik, hogy Lipót király a török hatalom megszűnte után a visszahódított alföldi vármegyéket visszaállította, s így Csongrád is önálló törvényhatósággá lett. A visszatért nemes­ségnek azonban sok bajjal kellett megküzdenie, mert az ugyne­') Lehoczky, Stemmatographia I. 123. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents