Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213

226 zsilinszky mihály. kivűl is több kitüntetés alkalmával mellőzve érezte magát, daczára annak, hogy az udvar politikáját a protestánsokkal szemben is híven követte. Mikor 1663-ban Kara Mustafa százezernyi hadával körülfogta Ersekujvárat, Forgách Ádám negyedfélezernyi csapatával hősiesen védelmezte magát. De a túlnyomó erőnek végre is kénytelen volt magát megadni. A feladás feltételeinek tárgyalásakor gyanúba keveredett; és mikor 2472 főből álló őrseregével a várból zeneszó kíséretével kivonult, a török nagyvezér részéről kiállított nyilatkozat daczára, azzal vádolták, hogy az ellenséggel összejátszott, s ezért Győrött fogságra vetették, hol egy évig tartatott. A vád alól felmentetvén, ismét előkelő állásokat foglalt el. Minden körülmények között erős magyarnak bizonyult. Pedig a magyar alkotmány védelme, különösen Ampringen Gáspár uralkodása alatt, valóságos veszéllyel járt. Az alkotmány felfüggesztetek ; a vármegyéknek csak a neve maradt fen, míg végre — tíz esztendei szenvedés után — 168l-ben Lipót császár kénytelen volt összehívni az ország rendeit, hogy velők az ország fennmaradásáról tanácskozzék. Forgách Ádám. aki 1640-ben grófi czímet nyert, s egy ideig Nógrádvármegye főispánja is volt, a fenti országgyűlés után eltűnik a cselekvés színpadáról. De helyette, mint Csongrádvármegye főispánja föllép legifjabbik fia Ghimesi gr. Forgách Simon, 1685—1693. Ez is a katonai pályán tüntette ki magát. Lipót király ugyan még 1685. január 24-én kelt pátensével nevezte ki Borsod s a vele egyesült Csongrád főispánjává ; e minőségben azonban époly keveset tett mint atyja. De nem is csoda. Magyarország történetében rövid idő alatt óriási változás állott be. 1683-ban megkezdődik az a nagy háború, mely hazánkat végképpen felszabadítá a török járom alól. Gr. Forgách Simon alig vette át vármegyéinek formális kormányzatát, mikor 1686-ban Buda visszavétele után a magyar alföld felszabadítására is rákerűit a sor. Vármegyénknek legfontosabb vára Szeged török őrséggel volt megrakva. Innét, és a csekély jelentőségű csongrádi erősségből szokták a törökök zaklatni a föld népét. Károly lotharingi herczeg 1686 őszén De la Vergne tábornokot egy hadtesttel Szeged megvételére küldötte. A lelkes hadsereg október elején már körül fogta Szeged erősségét. Vezére, De la Vergne tábornok okt. 5-én, midőn a vár körül szemlét tartott, az ellene irányzott ágyú golyója által megöletett. Azon-