Századok – 1892
Az Emlékkönyv tartalma - Szilágyi Sándor: titkári jelentése. 11
A MAGYAR PALOTÁS ZENF. EREDETE. 21 sel adott ki. A két stil közt a külömbség csak annyi, liogy az olaszok derültebbek, Tinódié nyomottabb, olykor siralmas. Mátrai Egervár ostromát szószerint következő jegyzéssel kiséri : »E dallam azon alakban, miként a zongorakísérettel ellátott megfejtésben áll, tökélyesen adja vissza a korunkban divatozott lassú toborzó első részét, s mint ilyen nemcsak egyetlen a Tinódi-dalok között, de jelenkori népdalaink alakját is magán viselvén, a legrégibb magyar népdallamnak nevezhető.« Mátrainak ezekben nem lehet igazat adni. — Egyik az, hogy Tinódi dalai a régi népdalokhoz nem hasonlíthattak ; mert Tinódinál choriambusok nincsenek, s Mátrainak meg nem bocsátható tévedése, hogy átirataiban choriambusokat használt. A toborzó-hasonlat sem áll, hanem legközelebb a rokonság az indulóhoz. Hogy a régi magyar indulók ilyenek voltak, igazolhatjuk a Napoleon hadjáratára dalolt indulóval is, melynek szerzője valószínűleg Horvát Ádám. FÜGGELÉK. A magyar palotás zene forrásai kimutatása után szintén érdekes és tanulságos volna szemlét tartanom annak fejlődése felett. Ezt a tárgy terjedelme miatt más alkalomra halasztván, ezúttal legyen szabad két egyházi éneket előlegeznem a XVTIL század elejéről, melyekben látni fogjuk, hogy népdalaink málékkor, a palotás és csárdás, vagy az egyház és csárda ellentétes fogalma mellett is, minő melodikus befolyással hatottak nemcsak a palotás, de az egyházi zenére is. A két egyházi ének szerzője Esterházy Pál berezeg, Magyarország nádora. Összes egyházi latin szövegű zeneművei Harmónia coelestis czímmel, kis ívalakban, fényüzéses kiadásban jelentek meg 1711-ben, helynév nélkül. A Harmónia coelestis egyházi irodalmunkban páratlan. Orgonával, hangszerekkel, sőt egész zenekarral is kísért alkalmi énekek gyűjteménye, melyeket a herczeg nem csak átirt, hanem általában mint eredeti műveit bocsátotta közhasználatra, vagy — mint czímlapján írja ad usum musicorum. A szerző herczeg jóakaratát azonban a