Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJAI. TEKINTETTEL A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSÉRE. — MÁSODIK KÖZLEMÉNY. — Csongrád vármegye a török hódoltság korában. I. Zavart viszonyok ; — Csongrádvármegye Erdélyhez csatoltatik — s török hódoltsággá lesz. — 1551-ben ismét Ferdinánd kezére kerül; — 1556-ban újra elszakad. — A török közigazgatás- — Csongrád előbb Pestmegyéhez, —- majd Heveshez csatoltatik. A mohácsi vész a vármegyei közigazgatás szempontjából is nevezetes forduló pontot képez hazánk történelmében. Az ország azon vidékén, melyen keresztül a török seregekvonultak, a hatósági közegek menekültek ; ott pedig, a hol az egymással versengő magyar olygarchák uralkodtak, az illető urak tetszés szerint zaklathatták a védtelen népet. Törvény volt rá, hogy a vármegyékben hadjárat idején a törvénykezés, igazságszolgáltatás beszüntettessék. ') Ezt az erősebb fél ügyesen tudta felhasználni ; s éppen nem csoda, hogy a folytonos belháború idején, a községi és vármegyei hatóságok tevékenysége és tekintélye nagyon alásülyedett. Alig lettek megválasztva az illető tisztviselők, néhány hét múlva már életük megmentéséről kellett gondoskodniok ; mert az egymással harczoló pártkirályok váltakozó rendeleteinek végrehajtása épp oly veszedelmet hozott fejökre, mint azoknak végre nem hajtása. El lehet képzelni, minő hatással lehettek az ellenkirályoknak azon kiáltványai, melyekben egymást kölcsönösen »pártütőknek« nyilvánították, s melyekben a községi és vármegyei tisztviselők oda utasíttattak, hogy a pártütők követőivel szigorúan bánjanak el.2) Erős tilalmak bocsáttattak ki az »összeesküvők és kölcsönös szövetkezések ') Lásd az 1522-ki országgyűlés 56. t. ozikkét. ») V. ö. az 1528 : 4. t. ez.