Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

208 i)r. karácsonyi jános. Mielőtt arra a kérdésre térnénk át : mikor, melyik évben járt Arnold nálunk? — egy másik érdekes jellemvonást kell fölemlítenünk. Kevés írónknak tűnt föl eddigelé, hogy Arnold Anasztáz magyar érseket bírálóul szólítja föl Szent-Emmerám életrajza fölött ! Anasztáz pedig hozzászól a kérdéshez, a szentről készített éneket szívesen fogadja, előadatja. Miért és mikép ismeri Anasztáz magyar érsek annyira Szent-Emmerám életrajzát, hogy fölötte bírálatot mondhat? Miért érdeklődik annyira e szent iránt ? A középkor viszonyait szem előtt tartva, ezt azzal kimagyaráznunk nem lehet, hogy Anasztáz valami hagiographus (szentek történetét író) tudós lett volna, hanem másban kell keresnünk. Az egész kérdésnek a nyitja az, hogy ezen Anasztáz érsek nem más, mint az a Radia, a kiről Szent-Adalbert irata beszél. Ezzel minden meg van fejtve. Szent-Emmerám volt az első regensburgi püspök, Csehország pedig 975 ig a regensburgi püspökséghez tartozott. Mikor Radia bölcsőjét ringatták, mikor első nevelését kapta, akkor még a cseheknek is Szent-Emmerám volt a védőszentjük, a prágai egyházmegye első papjai előbb Szent-Emmerám egyházmegyéjének voltak tagjai s e szent tiszteletét hirdették, élettörténetét olvasták. Nagyon természetes tehát, hogy Radia ilyen egyházmegyének (a regensburgi leányának) lévén tagja, Szent-Emmerám élettörténetében jártas volt s arról bírálatot mondhatott. Ez azon fentebb említett érv, a mely szintén erősen támogatja azt a feltevést, hogy Radia és Anasztáz egy személy. Lássuk már most Arnold szerzetes bizonysága szerint, mikor volt Anasztáz Magyarhonban érsek ? Arnold szerzetesnek ezen utazását iróink 1028 tájára tették. Es pedig azért, mert Arnold közvetlenül ez utazásának leírása előtt arról beszél, hogy Szent-Emmerám életrajzának kiigazítását Szent-Henrik császár uralkodásának utolsó éveiben kezdette meg, de be nem fejezhette, mert Regensburgból távoznia kellett és három évig Magdeburgban tartózkodott. Jól megfigyelve a dolgot, ezen vélemény tarthatatlan. Arnold ugyanis az előszavában szoros időrendet nem tart, s így nincs ok, miért ragaszkodnánk annyira az előszó sorrendjéhez. Nem a sorrend, hanem a belső érvekből kell kiindulnunk, ha Arnold utazásának idejét meg akarjuk határozni. E belső érvek pedig ezek : a) Arnold még a régi hibás életiratot mutatja be Anasztáz érseknek, b) Magyarországból visszamenet a mai osztrák tartományokban adatokat gyűjt Szent Emmerám életrajzához. Mind a kettő világosan mutatja, hogy Arnold ezen utazását akkor tette, mikor még nem fogott hozzá Szent-Emme-