Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

204 i)r. karácsonyi jános. tehát német származású, Radia ellenben szláv. Hogy jutott volna Radia német névhez ? Talán úgy mint Adalbert ? Az nem hihető, mert őt az életirat megbérmálása után is Radlának nevezi, pedig azt Szent-Adalbertről Ítélve naffi tenne," lia a nevét altkor meg­változtatták volna. Vagy talán a szerzetbe lépéskor változtatta volna meg ? De akkor inkább latinos nevet kapott volna, mint Graudentius, Bonifacius stb. De továbbá Radia sohasem volt Rómában szerzetes és Szent-Adalberttel együtt. Pedig az életirat, ha nem is határo­zottan, de elég világosan jelzi, hogy az elbeszélt esemény Rómá­ban történt és Asztrik annak környékét nagyon jól ismerte. Roppant erőltetett magyarázat volna, ha az eseményt Prágában történtnek, vagy Rómában ugyan, de akkor végliezmentnek tar­tanok, mikor Radia Szent-Adalbert visszahívása végett 994-ben Rómában tartózkodott. Ámde mindezen kétes becsű föltevés lehetetlenné válik az állal, hogy az életirat Asztrikot »clericus eius« az »ő (Szent-Adalbert) udvari papjá«-nak nevezi. Radia, mint fentebb kimu­tattuk, soha sem volt Szent-Adalbert »clericus«-a, egyszerű udvari papja, hanem »pappas«-a, tanítómestere. Miután így ez életirat legalább figyelmeztetett a két ember közt levő kiilömbségre, bátran haladhatunk tovább. A két első életirat a mint elbeszéli, hogy Szent-Adalbert 996 augusztus körül Lengyelországba Boleszló vezérhez vonult, azután több oly dolgot említ fel, a melyek megtörténte hosszabb időt követelt; nevezetesen említik, hogy Szent-Adalbert innen küldött követeket Prágába ; itt várta meg, míg Boleszló követei a magyar udvarhoz mennek és visszajönnek. Ezt mind mondják, de egy szóval sem említik, hogy e hosszú idő, legalább félesztendő alatt, hol tartózkodott Szent-Adalbert ? De megmondja ezt Szent-Adalbert harmadik életirata a következő szavakban : »A szász-földről rövid időn elhúzódva, a lengyel tartományba vette útját és Meseritz (Mestrf) nevű helyre betérvén, ott monostort szervezett és számos szerzetest gyűjtvén össze, Asztrikot tette apátúl kormányzásukra.« ') E szavak azonban nemcsak Szent-Adalbert élettörténetét egészítik ki, hanem reánk nézve is nagyon fontosak. Ebből lát­hatjuk, hogy Asztrik Rómából Szent-Adalbertet elkísérte Szász­országba, onnan Lengyelországba és ott a Posentől körülbelől 13 mértföldnyire nyugatra eső meseritzi monostor apátja lett.2 ) ') Bielovszky, Monum. Poloniae I. k. 154. 1. 8) A harmadik életirat e monostort » Mestrf«-nek írja. Ilyen nevű monostor a régi Lengyelország területén ismeretlen. De Thietmár irja egy helyt, hogy Szent-Henrik 1007-ben Boleszló ellen hadakozván, átkelt az

Next

/
Thumbnails
Contents