Századok – 1892

Értekezések - BARTALUS ISTVÁN: A magyar palotás zene eredete. 1

/vy A MAGYAR PALOTÁS ZENE EREDETE. A magyar zenének minden más zenétől eltérő sajátságai már évtizedek óta foglalkoztatják mind a leül-, mind a hazai irodalmat, s egyhangúlag megállapodtunk eme sajátságok ázsiai eredetéhen. Liszt Ferencz ennél egy lépéssel tovább ment, s a czigányokban meg is találta a magyar zene teremtőit. Ezóta az ázsiai kérdés czigány kérdés lett ; Liszt felfedezése már regényességénéi fogva is Európa-szerte közhelyeslésre talált, s eszerint a magyar zenét az időkkel, szenvedésekkel daezoló czigány nép teremtette. Mi magyarok egyfelől a hazafi feljajdulás szokott frázisaival, másfelől a legalaposabb érvelésekkel mindent elkövettünk a kérdés megezáfolására ; de Európa közvéleménye ma is Lisztnek ad igazat ; s a külföldre kiránduló magyar czigányok — a természet vad virtuózai — vonójukkal mindannyiszor Liszt mellett látszanak harczolni. Szóval, a közvélemény változatlan, s tekintve viszonyaink külsőségeit, a felületes szemlélőnek igazat kell adnunk ; mert az tény, hogy nyilvános életünkben a magyar zenét csak is a czigányok kezelik. így levén, miután minden lehetséges érveléseink elhangzottak, már évek óta más forrásokat kerestem, melyeknek alapján ne csak föltevésekkel s a dolog természetéből folyó következtetésekkel, hanem tényekkel igazoljam álláspontunkat s kétségtelenül bebizonyítsam a közvélemény alaptalanságát. így kezdtem tanulmányozni a viszonyaink közt nehezen hozzáférhető lantvirtuózokat, mely czélra a tud. Akadémia s a közoktatási ministerium 1882-ben kieszközölte, hogy a müncheni nagy könyvtárból három hónapra kikölcsönözhessem Le-Roy, Besard és Fuhrmann lanttáblázatos gyűjteményeit, melyek SZÍZADOK. 1892. I. FÜZET. 1