Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. WERTNER MÓR: Hazai Okmánytár. VIII. köt. (Szerkesztette Nagy Imre) 163

164 történeti irodalom. Magyarország egyetemes történetére nézve kétségkívül III. Bélának 1153-ban (!) kiadott oklevele érdekes, melyből kitűnik, hogy az oláh és bolgár hadjáratban kitűnt osztrák vitéznek, Narad comesnek, ki három ezer osztrákkal jött be az országba, néhány Abauj megyei birtokot adományoz. Habár igaz is — a mit a szerkesztőség is kiemel — hogy ez okirat csak a XII. század után lett szerkesztve s hogy évszáma helytelen, mert 1153-ban nem III. Béla uralkodott, hanem II. Géza, mindamellett el nem tagadható, hogy azon oláh-bolgár viszályokról, melyeket III. Bélának II. Izsák görög császárral kötött házassági viszonya következtében már régen sejtettünk, legelőször nyújt okiratos bizonyítékot. — Kár, hogy Narad utódját nem ismerjük; az illető okmányt átirja IV. Béla 1261-ben Tamás fia Simon részére, 1417-ben pedig a leleszi convent a Boxa nb. Csapyak számára. A királyi ház családi története alig akad e kötetben valami új adatra ; legfeljebb említhetjük azon kún vezért, kit IV. Béla rokonának nevez s posthumus István királyfi végrendeletét, mely két, meg nem nevezett természetes fiáról tesz említést. Annál nagyszerűbb a nemzetségekre vonatkozó adatok halmaza és tartalmuk gazdagsága. — Öt eddig ismeretlen nemzetségen kívül, még a következők vannak itt képviselve : Bór, Guth-Keled, Csák, Tét, Katliyz, Huntpázmán, Zách, Miskócz, Nádasd (roppant sok számmal). Monoszló, Buzád-Halold, Rathold, Kerény, Ják, Kán, Aba, Nána-Bezter, Bö, Hermann, Drusma, Haraszt, Ludány, Tomaj, Akos, Kamarcsa, Thekule, Zágráb, Pápa, Divék, Koppány, Borsa, Csanád, Szólók, Ajka, Győr, Hamva, Lád, Orsur, Nigol, Kartól, Kökényes-Renold, Osl, Sartivánocze, Sabmo, Kaplyon, a melyekre vonatkozólag a nemzetségi név puszta említésétől kezdve egészen a belőle kivált egyes családok és egészen új családtagokig minden fokot találunk. De van ezekben elég olyan is, mely a nemzetség keretén kívül is érdekkel bir. Bánk bánt pl. IV. Béla egyenesen vádolja Gertrud királyné meggyilkolásával s elbeszéli, hogy birtokaitól megfosztotta. A Ludány nb. Fulko-ról halljuk, hogy Friedmann zsidótól, a királyi kamara ispánjától (comes camerae regis) 1280-ban Zsigárd nevű nyitramegyei birtokot vásárolta. Friedmann kölcsön adott a királynak háromszáz márkát, melyért Guezte és Zsigárd helységeket kapta. S a mit végre ez okiratok az egyes személyek által szerzett katonai érdemekről mondanak, tetememesen hozzájárul ahhoz, a mit az Árpádok háborúskodásáról már eddig is tudunk. Nevezetesen gazdagítja e kötet az Árpád-kori névismét, melyet e helyen részletezni a rendelkezésemre álló tér meg nem