Századok – 1892
Értekezések - PÓR ANTAL: I. Lajos király követsége a szentszékhez Avignonba 1346. elején. 139
140 i. lajos király követsége stb. Nekünk ez alkalommal csak a követség tagjaival volna dolgunk, lia velők cl tudnánk igazodni. A pápa levele Theiner idézett helyén ekként nevezi őket : 1. Albertus dux Sterlicensis, 2. Thomas Huynart et 3. Chenotonus Wqut comités, ac 4. Jacobus prepo situs ecchsie Bachiensis. Rég hozzá vagyunk szokva, hogy idegen okiratok a magyar neveket elferdítik, s e helyt valószínűleg a vatikáni levéltár amanuensisét. is éri a vád, hogy helytelenül másolt; mindazonáltal nem lesz talán lehetetlen ezen, történelmünkben eleddig ismeretlen nevek tulajdonosait megállapítani és felölök egyet-mást megírni. Kezdjük meg Jakab bácsi 'préposttal, kiről egyébkint csak annyit tudunk, hogy a prépostság mellett kaűonoki javadalmakat is birt még a bácsi, zágrábi, pécsi, váczi és titeli egyházakban ; tehát a király által igen kegyelt embernek kellett lennie. De az egyházi javadalmak e nagy halmaza (dicséretére legyen mondva) mégis nyomta lelkét, amiért ez alkalommal, midőn a szent-szék körül vala, kérte a pápát, hogy az általa birt javadalmakról részben lemondhasson, s azokat tetszése szerint másoknak engedhesse át, mely kegyelmet YI. Kelemen pápa 1346. márcz. 16-án meg is adta neki. ') Valószínűleg ugyané Jakab már 1342. szeptember 15-én volt bácsi prépost és kanonok, amikor a pápa Simonfia Jakabnak nevezi, s az általa eddig birt zágrábi lectoratust másnak adja.2) Ki volt Simon, Jakab pfépost atyja? megmondani ép úgy nem tudjuk, valaminthogy eleddig nincsenek felőle egyéb adataink. Ismerjük azonban pecsétjét, mely a Magy. Nemz. Muzeum pecsétgyűjteménye czédulalajstromában 322. sz. a. őriztetik, és a melyen czímerének is vannak nyomai. Henszlmann Imre ki is adta már e pecsétet,3 ) de — mint maga megismeri — oly kevéssé kielégítő rajzban, hogy e hiányos rajz után találgatásokba se liocsájtkozhatunk nemzetsége vagy családja iránt. A Thomas Huynart comesx\é\ legelőbb a Huynart szót kell tekintetbe vennünk. S e szóra nézve van némi tapasztalatunk. Theiner amanuensisei az előttök ismeretlen Viuart, azaz Újvárt Fí'uoYnak olvasták. Volt is idő, midőn geographusaink nagyon keresték a sűrűn, de hibásan előforduló Vináti. Máskor, midőn a pápai iroda scriptorai az Újvár szót hallás után irtálc le, olaszosan //««tar nak vagy Huyuanifik írták, s e várianst olvasta a szóban forgó oklevél másolója Huynartnak. Theiner, u. o. I., 711. a) Theiner, u. o. 649. s) Archaeologiai Értesítő, XIV., 69.
