Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - II. közl. 131

kik voltak az első érsekek ? 135 jainak adandó tiszteletet vagyis az elevatiót, de hogy ezt nem előzte meg az ő szentsége és csodái fölött tartott nyomozás és itélet-hozás.« ') Rövidebben szólva mi csak annyit következtetünk Hartvik szavaiból, hogy ő szerinte Szent-Istvánt a Xl-ik században a római pápa avatta szentté. Már pedig ez történeti valótlanság. Ne mondjuk hazugságnak, mely szánt-szándékkal követtetett el, de hogy valótlanság, az bizonyos. Nincsen olyan logika, amely el tudná vitatni, hogy Hartvik ebben nem tévedett. Mert ő világosan mondja, hogy Szent-István ereklyéinek fölmagasztaltatása a szentszék közbejöttével történt, pedig a való az, bogy a nélkül esett meg. Mivel ezt eddigelé tudtunkra ily határozottan senki sem mondta ki, jónak látjuk annak egy kissé bővebb megbeszélését. Való, hogy Szent-István holt-testét 1083 aug. 20-án emelték ki régi sírjából és következőleg akkor tájt rendelte el valamely egyházi hatóság, hogy őt a magyar nép szentnek tisztelje és segítségül hívja. Tudjuk, hogy ez időtájt (1073 — 1085) VII. Gergely ült Szent-Péter székén. De ugyanekkor vele szemben egy IV. Henrik császár által választott ellen pápa is bitorolta a pápa nevet t. i. Guibert ravennai érsek, máskép III. Kelemen. Azon vélemény, hogy talán Szent-László III. Kelemenhez fordult volna Szent-István szentté avattatása ügyében, komolyan számba sem vehető. Hiszen ha tovább nem is, 1087-ig Szent-László valóságos ellenségeskedésben élt IV. Henrik császár pártjával, ennélfogva ezen párt pápájával is.2) Neje, tudjuk, Rudolf német ellenkirály leánya volt. III. Kelemen tehát nem iktatta Szent-Istvánt a szentek sorába. De VII. Gergely sem. Mert ha ő ezt teszi, az egyház akkori rendszabályai szerint valamely zsinatban teszi. Ámde ő 1083-ban csak november 20., 21., 22-én tartott zsinatot. Itt már késő lett volna Szent-István szenttéavattatásáról tárgyalni. 1083 aug. 20. előtt pedig két esztendeig nem tartott VII. Gergely zsinatot ; nem is tarthatott, mert 1081 május 23-tól egész 1083 juniusig Eóma városa ostrom alatt volt s a törhetetlen lelkű pápa ellenséges seregekkel vala körülvéve. 8) Ekkép legjobb esetben is azt kellene föltételeznünk, hogy VII. Gergely talán az 1081 május 4-én tartott zsinaton iktatta a szentek sorába első királyunkat. De e véleményt valószí-J) A kalocsai gymn. értesítője 1880. 12. 1. !) Lásd a Balicstól fölsorolt adatokat : A r. k. egyh. története Magyarországban. II. 33—35. 11. 3) A kalocsai gymn. értesítője 1880. 16. 1.