Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

a tökök uralom utan. 127 séges kereskedéstől eltiltassanak, s kizárólag a török árukra szoríttassanak.1) A mit a megye utasításul adott országgyűlési követének, egészen egybehangzó volt a többi megyék utasításával. Minélfogva az 1741. évi koronázó országgyűlés főfeladatává tűzte ki az elkobzott nemzeti jogok visszaszerzését s az ország integritásának helyreállítását. Az Ï 741. évi ápril 10-én bekövetkezett szerencsétlen molwitzi ütközet megszelidíté kissé a katonai hatalomra támaszkodó bécsi reakcziónak dölyfös ridegségét is. A magyar rendek hangulatát s a birodalom szorongatott helyzetét bölcs figyelemmel megfontoló királynő mind a hitlevélben, mind a koronázási esküben fogadást tőn, hogy a törököktől viszszanyert részeket az 1715. évi 3. törvényczikk értelviéhen mielőbb be fogja, kebelezni és a többi megyékkel egyenlő igazgatás alá helyezendi. Julius elején együtt ült már Pozsonyban a királynő és az országgyűlés által kinevezett vegyes bizottság, mely Pata • sich Gábor kalocsai érsek elnöklete alatt a bekeblezés módozatait állapítá meg. A bizottságban találjuk Csanád megye őszinte hívét, Andrássy Zsigmond csongrádi alispánt, s vele a Csanád megye érdekeit is képviselő Vankay Mihály zarándi s Tömösváry András szegedi követeket. A Tisza-marosi határszélekről azt mondja a bizottság az országgyűlés elé terjesztett javaslatában, hogy e vidék mentől elébb polgárosítandó. .Jelenleg a rácz katonaság erőszakkal bitorolja ott a legtermékenyebb földeket. A megyei hatóságnak alárendelt polgári egyének ki vannak zárva a földek élvezetéből. A saját hónukban hazátlanná lett magyarok kénytelenek kenyerök után ide s tova bolyongani a vidéken : »facultates et tenuta eorundem quotidianis mutati-onibus obnoxia ; qui hodie inter contribuentes, eras inter militares.« A katonai helyek fészkei a tolvajoknak, rablóknak és mindenféle gonosztevőknek, mivel nem tartozván a rendes magistratualis hatóságok alá, nem ellenőrizhetők, nem fegyelmezhetők s nem büntethetők, sőt inkább pártfogolják egymást s kölcsönös segédkezet nyújtanak egymásnak a bűntettek elkövetésében. A terjedelmes földbirtokokban a kapitányok s más katonatisztek önkényileg gazdálkodnak. Ez által a kapitányok és tisztek hatalma s tekintélye nagyobb, mint a földesuraké és a megyei hatóságé. ()k teljhatalommal rendelkeznek katonai községekben a polgáriak felett, szorítván őket mindenféle közmunkákra, s felhasználván a " / 7 népet a földesúr érdekei ellenében. Es ha mindezen rossz, mit a határszéli rácz katonaság okoz, egybevettetik az ő katonai szolgálataikkal, melyeket az államnak tesznek, be kell őszintén vallani, Csanád megye jegyzökönyve. 1741.