Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

a török uralom utan. 123 napi és ünnepi nyugalom megszegői, lia nemesek voltak, pénzbüntetésben marasztaltattak el, mely a megye kath. templomaira fordíttatott ; ha nemtelenek valának, megbotoztattak. A hitehagyókat, apostatákat az egész országban currentáltatta a megye. Midőn Bötyök István makai polgár részeg állapotban káromkodásra vetemedett, 4 havi áristommal és 200 bottal lakolt. 1737-ben egy polygamust pallosra kárhoztatott a megyei törvényszék. A kik dohányozni akartak, 30 krajczárt fizettek a megyének ; ha a nemfizetőket tetten érték, 2 forint birság volt a büntetésök, »et hoc ea ex ratione, quia absque usu fumigationis tabacae quilibet subsistere possit, eaque ex mera petulantia practicetur.« *) Bármerre forduljunk is, ott találjuk a megyét minden téren, minden viszonyok közt. Nem habozom tehát a történelmi igazsághoz hűen kijelenteni, hogy a kegyetlenül megnyirbált és a marosi határőrvidék alkotmánysérelmes becsempészése által megnyomorított kisded Csanádmegye csak akkép kerülheté el a megsemmisülés örvényét, melynek kevéssel utóbb a szomszéd Zaránd, Bodrogh és Szörény megyék áldozatul estek, hogy tevékenyen belenyúlt a politikai és társadalmi életbe, s hogy mindjárt kezdetben a csanádi püspökök, az udvarnál és a. magyar rendeknél egyaránt befolyással bin', fe'rßak lettek csanádi főispánokká ; hogy továbbá a gondviselés Návay György személyében olyan mentort küldött e megyének, ki azt önfeláldozó lelkes hazafisággal és tapintatos mérséklettel nemcsak a kezdet súlyos és számtalan nehézségein, de az osztrák reakcziónak bizonyára legveszedelmesebb zátonyán is szerencsésen keresztül tudta segíteni. E zátonyon túl esett már Csanádmegye, midőn a magasztos szellemű Mária Terézia Magyarország trónjára lépett. Innentúl már a politikai fejlemények segítették lábra a megyét, mely 1741-ben, midőn az ifjú fejedelemasszony fél Európát fegyverben látván maga ellen, a magyar nemzet ragaszkodásában kereste koronáinak gyámolát. törvényes megalakulását és első tisztválasztó közgyűlését tarthatá meg. Alkalmul szolgált erre a királynő által még januárban kihirdetett országgyűlés s Pálffy János országbíró körlevele, melyben a nemzetet királynéja védelmére fegyverre szólította fel. Az egész országot lelkesedés szállta meg, melyet még inkább fokozott Mária Teréziának lebetegedése, ki a monarchia legválságosabb napjaiban, márczius 13-dikán, egy fiúnak, József főherczegnek, a későbbi II. József császárnak lőn anyjává. Ekkor az áldott emlékű Stanislavich Miklós, előbb nikápolyi püspök, ült szent Gellért főpásztori székében, ki több ezer bolgár ') Csanádmegye jegyzőkönyve, 17M5.