Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

a török uralom utan. 117 volt a város területén. S midőn Makó a nevezett családok magvaszakadtával visszaháramlott a koronára, a tulajdonossá lett kamara már 1673-ban márezius 20-dikán is állított ki egy protectionálist a makaiak részére,*) nem egyéb oknál fogva, lianeni azért, mivel akkor Rákóczy Ferencz és Balassa Imre grófok követelvén magoknak Makó városát, azt egészen elnyomorították és lakosságát végszükségre juttatták. Semmi kétség sem foroghat fenn tehát az iránt — végzi a jelentés, — hogy a kincstár tulajdonjogát Makó városára elvitatni nem lehet.2) Azonban a császári államtanács nemcsak a kamara tulajdonjogi érveit mérlegelte, hanem figyelembe vette a politikai tekinteteket és ama bizonyítékokat is, melyek a csanádi püspök igényei mellett szóltak. Ismeretes volt, hogy a csanádi püspököknek a magyar királyság első századai óta jelentékeny fekvőségeik voltak Csanád megye területén, s hogy ezen javak után az 1498. évi 20. törvényczikk értelmében 100,' utóbb 200 lovasból álló bandériumot tartoztak a királyi hadseregbe vezetni. Ennek a ténynek nem praejudikálhattak a mohácsi vészt követő birtokviszonyi zavarok, melyek alatt a törvényes birtokosok jogai szünetelhettek ugyan, de korántsem semmisültek meg. A porták 1561. évi összeírásából kiderült továbbá, hogy ez időben Szikod, Maimath, Szemlak, Pabar, Sajthy, Peske, Szentmiklós, Czókas, Csyeog, Apátfalva, Bekesz, Kalló, Demegh, Tövisköz, Egres és ') A makaiaknak adott 1673. évi márezius 20-án Pozsonyban kelt -protectionális ekkép szól : »Mi császár és koronás király Urunk eő Fölsége nemes magyar kamarája Praefectusa és Tanácsi adgyuk emlékezetül mindeneknek, az kiknek illik, hogy Csanád vármegyében levő eő Fölsége Makó nevű városabeli bírák, esküdtek és több lakos jobbágyi parancsolatunkra felkiildvén magok közül Nagy János és Török István nevű szomszéd atyjafiait, jóllehet ekkoráig némely illegitimus possessorok kapdosván rajtok, egyfelé is s másfelé is adózásra törvénytelenül erőltetvén őket, ez előtt nagyobb adót fizettünk ; mindazáltal alázatos könyörgésekre az múlt esztendőkben mind fejedelem Rákóczy Ferencz úr, mind pedig gróf Balassa Imre azon városhoz helytelen praetensiókbúl megdúlatásukat és nagy megkárosításukat s a miatt és más ínségek miatt való megszegényedésöket tekintvén, szállottunk ilyen végzésre velek : Hogy mostantól fogvást ezután, míglen a mostani fogyatkozott állapotokbúi valamennyire felvehetik magukat, esztendőnként csak száz tallért, azaz ittvaló posoni summát százötven forintokat, mely tészen oda való summára száz nvolczvan forintokat, jó folyó és országban elkelő pénzűi tartozzanak mindenkor felét szent István napon, a második felét pedig karácson napra ezen nemes kamara perceptoratusában eő Fölsége több jövedelmi közzé fogyatkozás nélkül felszolgáltatni. Mely adójukat megadván említett Makóiak, ezen nemes kamara is az eő Fölsége királyi hatalmábúl minden oltalommal és gondviseléssel lészen hozzájuk. Melynek nagyobb biztonságára és erősségére adtuk nékik ez pecsétes leveliinket ez megnevezett nemes kamara tovább való tetszéséig és rendelési»:.« .(Bécsi udv. kamarai Itár. Acta Eppatus Csanád.) •) Bécsi udv. kamr. Itár. Aota Eppatus Csanád.