Századok – 1891

Értekezések - DOMJÁN ISTVÁN: Kemény János fejedelemsége 479

KEMÉNY JÁNOS FEJEDELEMSÉGÉNEK TÖRTÉNETE A BESZTERCZEI ORSZÁGGYŰLÉS UTÁN. A mily kedvező körülmények közt kezdette Kemény János fejedelemségét,r

) éppen oly kedvezőtlenek közt folytatta pár hónappal később. A beszterczei országgyűlés egyhangú határozata szerint a török kívánságai teljesíthetetlenek ; segélyt csak Leopoldtól lehet várni. Az országgyűlés eloszlása után Kemény első gondja volt az ország belsejében biztosítani magát ellenségei ellen. Május 6-án a két Barcsay testvért elfogatta, Ákost Görgényben helyezte szigorú őrizet alá, elválasztva feleségétől ; testvérét, Andrást lánczokba verve, küldé Fogarasba s ott máj. 16-án felakasztatá. Ugrón Andrást Szebenbe s Bethlen Farkast Segesvárra küldé, kik eszközöljék ki, hogy ezen városok fogadják be az ő őrségét. A helyzet napról-napra veszélyesebbé lett ; a török támadása minden perczben várható volt s Bécsből semmi biztos hir. Ily körülmények közt Kemény, minthogy a török újabb feltételei szerint a támadás okáúl első sorban az ő személye volt feltűntetve, szükségesnek tartotta a rendeket összehívni. Május 24-én bocsátotta ki — tanácsosaival tartott előleges értekezés után — országgyűlési meghívóját, junius 2-ra híván össze a rendeket Megyesre.2) Junius 3-án, az eddigi szokástól eltérően, a fejedelem élő szóval terjesztette a rendek elé a fővezér újabb feltételeit, melyek szerint : 1. Kemény mondjon le a fejedelemségről, s míg más fejedelem választatik, Eédei Ferencz, Zólyomi, Haller Gábor, Bethlen János, vagy Káinoki legyen is az, menjen ki az országból s aztán birtokain mint magánzó éljen. 2. Az új fejedelem megválasztása után azonnal menjen Ali pasához 25 hívével és a három nemzetből választott 15 előkelő ') Az erre vonatkozó adatok közölve, Erdélyi Országgyűlési Emlékek XII. k. ; Századok 1873. évf.; Török-Magyarkori Allamokmánytár III. k. i. h. 8) Erd. o. gy. Emi. XII. 509 1.