Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - DEDEK CRESCENS LAJOS: A Palásthyak. (Kiadta Palásthy Pál ism.) 406

történeti irodalom. 407 Az előttünk fekvő második kötet új és igen érdekes adatokat tartalmaz. Megtudjuk, a XII. lapra terjedő sorokból, hogy a család Honthból a szomszédos Barsba és Nyitrába származott át s ott önnálló ágakat hajtott. A Bors-ág Barsmegye éjszaki részében, Váradon, Neincsényben és Vezekényt birtokolt s e szerint Várady, Nemcsényi, meg Vezekényi nevekre oszlott. E három mellékág azonban a XVI1. században kihalt. Az Almos- és Fabián-ág csakhamar, a Pous-ágból keletkezett híres Paska-Palásthy-család pedig 1690. után enyészett el. Csupán Bors nagybátyjának, Ivánkának a családja maradt fönn napjainkig, de ez is csak Palásthy Istvánban és Andrásban vert mélyebb gyökeret. István Nyitrában a Chama-családtól örökölt birtokon, András pedig Paláston, az ősi fészekben telepedett le. Istvánnak maradékai utóbb, a hosszas belvillougások idején, Liptóba és Zemplénbe, Andráséi Vasmegyébe is elszármaztak, a nélkül azonban, hogy ezeken a vidékeken új családok alapítóivá váltak volna. A család törzsbirtokai soha sem voltak terjedősek. Az idők folyamában egyes királyoktól, kivált a Habsburgok idejében nyertek ugyan egy-egy kisebb birtokot, de azok ősi magyar szokás szerint folytonos pereskedésnek tárgyát képezték. Ilyen volt a híres Disznós puszta, mely Marótliy György halála után java részben Palásthy II. Mihályra szállott. Ilyen volt Venecse puszta és Petőfalva, melyeket a Palásthyak 1582-ben kaptak volt. (225. és 232. 11.) A család nem volt ment a XVI. században oly annyira lábrakapott fényűzési mániától sem. És ha kuriózum gyanánt emlegetik is Nyitrában, hogy Krencsey Sándor korosi kastélyát egy veder tokaji borért cserélte el, az sem mehet kisebb számba, hogy Palásthy Jánosnak Túry Borcsával tartott lakodalmának, a melyen nyolcz nap és nyolcz éjjel folyt az eszem-iszom, utánna sírt a sásdi, meg a kiskereskényi birtok. (116. 1.) 1588 — 1598., meg 1622-ben az inség és nyomor, az.éhség és a ragályos betegség segíté a tönk széléhez a családot. Öt magyar forintért zálogosítá el Palásthy János 1593-ban, a nyitrai káptalan előtt, Csorba Lőrincz uramnak Alsó-Kereskényt bírt két szántóföldét. Az elzálogosítás oka : a mindennapi kenyér beszerzésének szüksége. (293. 1.) Ilyen és hasonló okokhoz hozzáj árúit a Bocskay-féle mozgalom költsége. Palásthy György 1599-ben szegődött Bocskayhoz. Hogy fegyvert vehessen, elzálogosítá birtokai nagy részét. (117. 1.) Ezek voltak nagyjában az István-féle nyitrai ág anyagi hanyatlásának okai.