Századok – 1891
Tárcza; Önálló czikkek - T. K.: Rákóczy Erzsébet síremléke Horvátországban 764
TÁRCZA. RÁKÓCZI ERZSÉBET SÍREMLÉKE HORVÁTORSZÁGBAN. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem harmadik fia Pál, tudvalevőleg: a római egyház kebelébe áttérvén, a reformált hitű fejedelmi ággal szemben a Felső-Vadászi Rákócziak katholicus grófi ágának — mely különben csak három nemzedékben virágzott — lőn alapítója. Gr. Rákóczi Pál országbíró egy fiút hagyott maga után, a Nagy-Váradon török kardok csapásai alatt 1664-ben vitézi halállal kimúlt gr. Rákóczi Lászlót; a. kinek nejétől Nagy-Mihályi Bánffy Erzsébettől csupán egy leánykája,, gr. Rákóczy Erzsébet maradt, előbb gr. Erdődy Ádám, majd gr. Erdődy György országbíró hitvese. Erzsébet grófnő,' Hrussó várának, a kis-tapolcsányi kastélynak s részben Zborónak is úrnője, férfias lelkű erélyes hölgy vala, különösen szenvedélyes vadász. I. Rákóczi Ferencz árván maradt gyermekeit. : Juliánát és II. Ferenczet rokoni meleg szeretettel szerette, s érettök, mint árva véreiért, a munkácsi várostrom idején közbenjárt Sobieski lengyel királynál s a bécsi udvarnál. Később II. Rákóczi Ferencz, ifjúkorában gyakran tartózkodik vala Kis-Tapolcsányon nála, mint szerető nagynénjénél ; itt szülé meg első magzatát neje Hesseni Sarolta, herezegnő. Utóbb azután, Rákóczi elfogatása, kibujdosása alatt és szabadságharczai kezdetén Erzsébet grófnőt, hü rokoni vonzalmáért a bécsi udvar gyanúba fogta ; melyet hogy a politikába nem elegyedő úrnő magáról elhárítson: a kurucz hadak Lévához előnyomúlásakor, 1703. őszszel, Kis-Tapolcsányt odahagyván, császári érzelmű férje jószágaira : Szomolányra, majd a veszély növekedtével Horvátországba vonúlt, és itt leginkább Száva-Újváron (ma: Novi) tartózkodott, egész 1707-ben bekövetkezett haláláig. Az 1706-iki fegyvernyugvás és békealkudozások idejében, régi bizalmasa — sa békebiztosok egyike — b. Szirmay István által tudakozódott öcscsének II. Rákóczy Ferencz fejedelemnek iránta táplált érzelmeiről. Mire Szirmay azt válaszolá : a fejedelemmel beszélgetvén, mindenből bőven meggyőződött, hogy »a vér nem vált vízzé«, a régi hü rokoni szeretet öcscse nemes szivében ma is melegen lobog; s kérve kérte a grófnőt: térjen vissza mielőbb régi otthonába; minek is bujdosik? »Mert ámbátor a világ végéig bujdosnék is Ngod: még is csak Rákóczi marad.. Száva vize sem mossa le Ngotlról a Rákóczi-nevet.'«