Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - KOMÁROMY ANDRÁS: A Rákóczyak kincse Munkácsvárában 736

742 A RÁKÓCZYAK KINCSE kincset keresett Munkács várában. Rimaytól hallotta, hogy jelen volt, a mikor a »kamarás urak« négy vagy öt ládát fölvettek bizonyos rejtekből, melynek láttára a könny is kicsordult sze­méből. Említette még Rimay, hogy a Rákóczy háznak legked­vesebb embere árulta volna el a rejteket a kamara küldött­jeinek. Azt is tudja, hogy a német drabantok kincset találtak a várban, »a prébenda osztó pinczéből ásván meg oldalát a tár­háznak.« Lakatos János előadja, hogy Báthory Zsóűa parancsolat­jára 30, szürke papirosba göngyölt, arasznyi hosszú, tenyérnyi széles, ujjnyi vastag, tégla formájú arany darabokat saját kezeivel rakott egy vasládába, a melyben ezenkívül még két zacskó arany pénz vala, a ládát pedig fiz öreg fejedelemasszony beviteté a tár­házba, a hol Miklós kőmives »a fal mellett egy térdig való ásott teremben állott.« Mi történt tovább? nem tudja, mert Báthory Zsófia kiküldé őt a tárházból s csak Miklós meg egy másik, Demeter nevű kőmives, és Pater Kiss maradtak vele ; hallotta azonban Miklós mestertől, hogy a tárház fundamentumában rejtették el azt a kincset. Más alkalommal a tanú, továbbá Borsoló Mihály, Füleki Mihály és egy Kolbász nevü vén tizedes, bizonyos három arasz hosszaságú ládát rejtenek el az eczetes házban s tudja nyilván, mert szemeivel látta, hogy abban igaz gyöngy, arany pereczek, függők s egyéb drágaságok voltak. A fejedelemasszony és Pater Kiss megeskettették őket, hogy a dolgot mindaddig titokban tartják, a míg »az Isten felneveli Juliánkát és Ferkót«, a kiknek aztán megjelenthetik. Az 1694-ik év őszén azonban be találván menni az eczetes házba, látta »hogy fel volt hányva az a hely, a hová maga tette volt el a többivel együtt az három arasz hossza­ságú ládát.« Hogy és njikép történt a dolog? meg.nem mond­hatja s csak azt tudja bizonyosan, hogy a németek a tárház mel­lett való rejtekben bársony hámokat, nyereghez való szerszámokat s ezüstös nyergeket találtak és részint a zsidónak, részint a szíj­gyártónak adogatták el. Bányay István aranymíves, 80 esztendős öreg ember vallja, hogy mikor »Rákóczy Ferencz feje váltságára sokat kellett fizetni, melyben 14 mázsa ezüstöt is attanak volt, mert a négyszáz ezer tallérnak summája ki nem telhetett,« egy alkalommal így szóllott Báthory Zsófiához : »Kegyelmes asszonyom ! hiszen vannak még aranyok, hol vannak a bialok ? Erre azt mondotta a fejedelem­asszony: még magunk sem tudjuk, hol vannak azok.« Akkor idő­ben közhírrel beszélték, hogy Báthory Zsófia elrejtette volt pénzét, még pedig a tárház és Badinyiné kamrája között, és még akkor sem akarta előadni, mikor Rákóczy Györgynek a törökkel

Next

/
Thumbnails
Contents