Századok – 1891

Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - IV. közl. 697

fltlr! e történetében. 705 közhírré téteté Zárában, hogy a fiumeieket ez eset miatt 12 évi gályarabság terhe alatt eltiltja a tengeri kereskedelemtől, s egyebekben törvényen kívül helyezi őket. A tanács elvégre is engedni volt kénytelen s foglyát szabadon ereszté.*) Miután ez esethez a következő évben Marcello Jeromos vegliai kormányzónak elfogatása és Zengbe foglyúl hurczoltatása is járult, még pedig — amint a velenczeiek igen jól tudták —•ép egy Fiúméban készült bárkán,2) a várost újból komoly veszedelem kezdte fenyegetni a köztársasági flotta részéről. 1612. augusztus 29-én ismét egy számos gályából és hadihajóból álló flotta jelent meg Fiume előtt, s a várost bombázni kezdé, nem csekély rémületet okozva a lakosságban. Minthogy azonban sikeres támadásra nem volt kilátás, a hajóhad éjféltájban tovább ment Lovrana felé, melyet a partra szállított katonák ki is raboltak és felégettek.3) * * * Midőn a velenczei hajóhad ez újabb támadást intézte Fiume ellen, Delia Rovere István, a város derék kapitánya, már Velenczében tartózkodott, hová mintegy két hóval ez esemény előtt indúlt el mint Ferdinánd főlierczeg követe a kölcsönös sérelmek kiegyenlítése végett.4) A fiumei kapitány ez ujabb tisztében fényes jelét adta diplomacziai tehetségének. Rövid idő alatt kieszközlé az ellenségeskedések megsztintetesét az alkudozások tartamára. Ennek következtében a velenczei hajóraj paraucsnoka azt az utasítást nyerte, hogy — várakozó állásban maradva s folyton résen állva az uszkokok ellen — tartózkodjék a tengerparti helyek megtámadásától és kifosztásától ; mire az ellenségeskedések osztrák részről is fölfüggesztettek. ') Valvasor, i. m. XV. 559. 1. !) Sarpi, 183. 1. 3) Valvasor, i. h., De Franceschi, 310.1 — Valvasor különben a bombázásról nem tud : ... »die Venetianer mit einer Armada von vielen Galeeren und Kriegsschiffen nacher St. Veit am Pflaum gelangt, welche aildort grossen Lärmen verursacht. Als sie sich aber vor dieser Stadt etwas auszurichten nicht getravet, seynd sie um Mitternacht davon« stb. 4) Sarpi, i. m. 182. 1.