Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Máriássy Béla „A magyar törvényhozás stb. XII. XIV. XV.” - 687

tárcza. 687 az 1609 — 1647-ig terjedő történetét adja Magyarországnak és Erdélynek, valódi forrás- munkává teszi Zsilinszky müvét. — PALÁSTHY PÁL tagtársunk nagy müvéből A Paldithyakbúl megjelent a III-ik kötet. A munka ezzel be is fejeződött. A jelen kötet a család vér és birtokadó viszonyainak, Palásthy Márton életének és a honti tized-bérleteknek vázlatos rajza után, 527 okmányt és okmánytöredéket tartalmaz. A legrégibb okmányszerü adat 1676-ból, a legújabb 1848-ból való. Amazt Domaniky Pál honti szolgabíró, emezt a nyitrai káptalan állította ki. Végül a most élő Palásthyak vannak a szépen kiállított kötetben registrálva. A jeles műre különben még visszatérünk. — A JÁSZÓVÁRI PREMONTREI REND 1891 j 2-iki Schematismusa sokkal több mint a mennyit egyszerű czíine gyaníttat ; ez becses történeti emlékkönyv, mely azon alkalomból, hogy a rend kiváló érdemű praelatusa Kaczvinszky Viktor ez évben szept. 21-én tartá félszázados áldozársága ünnepét, valódi díszkiadásban jelent meg. Az ősz praelatus s a rend derék tagjai meleg érdeklődéssel viseltetnek hazai történelmünk iránt s többen a rend tagjai közül magok is foglalkoznak történetírással ; Stöhr Antal a felsőmagyarországi Muzeumegylet tevékeny titkára e nagyfontosságú egylet éltető szelleme, Nátafalussy Kornél a rend historiographja sat. Ez utóbbi társulatunknak is választmányi tagja s a Schematismus összeállítója. Rövid, de alapos történeti rajzát adja a praepostságnak, a leleszi conventnek, a nagyváradi praepositurának, a kassai convictusnak s a rend által fentartott kassai, nagyváradi, rozsnyai gymuasiumoknak. Két necrologiuin vau e kötetben a fundátorokról s a rend tagjairól. Egy külön fejezet sorolja fel a rend tagjainak irodalmi munkásságát, kik közül 82 író van felsorolva. A könyv beosztása czélszerü s az anyag feldolgozása olyan, mely biztosítja annak kútfői értékét. Több szépen sikerült műmelléklet is emeli a könyv becsét: a praelatusnak jól sikerűit arczképe, a régi Jászó rajza, egy a rend birtokában levő kép után, Jászó, Lelesz és Pecze-Szent-Márton mai rajzai. — A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS ÉS MAGYARORSZÁG TöBTÉNELMÉ-ből immár a XTV. kötet jelent meg. E kötetben a szerző, Máriássy Béla, az 1873. évtől 1877-ig adja a politikai eseményeket, különösen az országgyűlését és a hozott törvényeket bírálja. Az utolsó fejezetben országgyűlési beszédek kivonatát közli. Mivel az egész kötet az aktiv politika terén mozog, ennélfogva mélyebben nem is hatolunk a kötet bírálatába, csupán megjegyezzük, hogy, mint az eddigi kötetek, ez is magvasan van irva s mindazoknak, kik behatóbban akarják megösmerni a magyar törvényhozás történetét, részletesen, bár pártszemüvegen át, megtudhatják. MAGYAR DISZITMÉNYEK czím alatt igen csinos füzet jelent meg, sok díszítéssel, Szendrei János tollából. Különlenyomat a »Művészi Ipáidból. A rendelkezésére állott anyagból, mint kendők, kancsók, hímzések, oklevelek, könyvek stb. stb. érdekesen fejtegeti s illusztrálja a magyar stylust. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.