Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 681

684 tárcza. A IIADTÖKTÉNETI KÖZLEMÉNYEK f. c. I IL-ik füzetében a szerkesztő, Rónai Ilumith Jenő hosszabb hadtörténeti tanulmányt kezdett meg : Az l(iG4-iki Mura-Rába melléki hadjáratról és a Szt.-Gotthárd melletti csatáról. Az első közlemény kimagasló része Zrínyivár ostroma és eleste, melyet Montecuccoli vázlata alapján képmelléklet is magyaráz ; a füzet elején pedig magának Montecuccolinak arczképe látható. Kiss Lajos bevégzi Nemzeti függetlenségünk védelmezéséröl III. Henrik ellen cz. a. írt mun­káját. Komárom;/ András Az lG07-ki hajdúlázadás történetéhez közöl ismét leveleket. Czimcr Károly a szegedi veszedelmet érdekesen írja le 1552-ből. Milodánovits Simon a franczia forradalmi háborúkban kitűnt magyar katonák rövid életrajzait közli, a Mária Terézia rend hivatalos kiadvá­nyai alapján a rend magyar lovagjairól írt könyvéből. A tárczában néhány érdekes hadtörténeti apróság olvasható, így Zrínyi Péternek a portával való alkudozásaihoz s több közlemény Koncz Józseftől és Dobos Kálmántól. — A BUDAPESTI SZEMLE octóberi füzetében Haszár Imre folytatja a szeptemberi füzetben megkezdett tenulmányát »Egy franczia követség Keleten« 1728 — 4 1 közt, Vandal A. nyomán; S -a I. az orosz franczia viszonyok történetéről ír a »Recueil des Instruction« alapján; az Értesítő­ben néhány történeti munka van ismertetve, különösen érdekes Lorenz legújabb munkájának (Rankéról) ismertetése. — Az IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK második füzetében több becses irodalomtörténeti dolgozat van. A füzetet Lázár Béla nyitja meg a Gesta Romanorum hatása a magyar müköltészetre, czimü gonddal írt és alapos tanulmányával ; ifj. Kemény Lajos néhány kassai latin irót mutat be, Szeremley Samu a nyelvtörténeti szótárból kimaradt magyar szava­kat közöl, Váczy János befejezi Ráday Gedeonról írt tanulmányát. A kritikai rovat négy munkát ismertet, köztük a szerkesztő Ballac/i Aladár Sommerfogel munkáját a jezsuita Írókról. Az »Adattárban« Koncz, Bayer és Thewrewk Emil közölnek érdekes irodalomtörténeti adalékokat. — A III-ik füzetben befejezi Lázár Béla tanulmányát a Gesta Romanorumról. Koncz József adalékokat közöl Bod Athenásához a marosvásárhelyi főis­kolai könyvtárban őrzött colligatum alapján, melyben több XVI-ik szá­zadbeli nyomtatvány találtatik. Bayer József a régi magyar szinpad fel­szerelése történetéhez járul adalékkal ; Garda Samu meghatározza Kemény Zsigmond születése helyét s évét ; a kritikai rovatban újabban megjelent munkákat ismertetnek a szerkesztő, Váczy és Lázár Béla. Az Adattárban három apróbb közlemény van. •— A LUDOVICA AKADÉMIA KÖZLÖNYE VI VII. füzetének tárczájában Bcledi P. Miksa kivonatosan közli, de a forrás megnevezése nélkül, a II. Rákóczy Ferencz által szervezett erdélyi testőrség szabályait. E sza­bályzatot először tévesen, mint Rákóczi György fejedelemnek az udvari tisztek számára kiadott utasítását közölte Rumy s utóbb kiigazítva, az eredeti példányról kiadta Thai y Kálmán. E füzetekben, valamint a VIII. és IX-ben több becses újabbkori hadászati monographia van.

Next

/
Thumbnails
Contents