Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - V. J.: Báró Jósika Miklós élete és munkái. (Irty Szaák Lujza ism.) 674

674 TÖRTÉNETI ITtODALOM. 674 gróf alakja a múlt század fáradt küzdelmei után úgy tűnik fel, mint a ki e küzdelmek újrakezdésére nagy mértékben kiván hatni, de a nehezen élődő közszellem vezetésére magát elégtelennek látja.« Károlyi Ferencz halála után fia, Antal, bőkezű maecenása volt a nyomdának s számos könyv hagyta el a sajtót. Pap István 1775-ben elhunyt s ekkor a nyomda adósságok fejében a Károlyiakra visszaszállván, a kegyesrendiekhez került, míg 1778-ban Antal gróf újra felállította s ekkor házilag kezeltette. Érdekes, hogy a nyomdászok már akkor is szerettek strikeolni, 1782-ben abbahagyták a munkát, de akkor is rosszul jártak, mert egyszerűen kitették a szűröket. De a nyomda is mindinkább-inkáhb veszti jelentőségét, míg végűi 1827-ben örök áron eladják a Károlyiak. Eble munkája igazi szeretettel van írva, gazdag forrástanulmány eredményekép s igen ügyesen tudja beleszőni művébe a nagyvilági eseményeket is annyiban, amennyiben azok hatással voltak a nyomdára is. Élénk, könnyed modorban írt mű, melyet az ember nem tesz le addig, míg végig nem olvasta. Látszik rajta, hogy hosszú ideig tanulmányozta az egész kort s csak kívánatos, hogy mielébb váltsa be igéretét, megírván a nyomda felállítójának életrajzát, mely a XVIII. századbeli kulturállapotainkra oly sok becses anyagot tartalmazó levéltárból lévén majd összeállítva, becsesebb fog lenni mint ezen részlet, bár ez is teljes méltánylásunkat érdemli meg s úgy a szakembereknek, mint a nagy közönségnek is, egyrészt az új adatok, másrészt kellemes irálya által a legmelegebben ajánlható. A szöveg közé az első termékek czinkographikus képei is mellékelve vannak. H. B. Báró Jósika Miklós élete és munkái. Irta Szaák Luiza. Budapest, 1891, 8-r. VII, 374 1. Jósika Miklós egykori népszerűsége, a melylyel olvasóközönségünket megnyerte, kétségkívül mai nap már sokat veszített hajdani nagyságából. Az irodalomtörténeti szempont azonban, minél tovább haladunk az időben, s minél messzebbről látjuk az úttörők pályájának ezer akadályát s minél elszántabbnak a bátorságot, a melylyel a műveltség egyik tényezőinek útat nyitottak a nemzetben : annál tiszteletreméltóbbaknak tünteti fel a kezdő harczosokat, a kik hivatásból s hazafiságból egyaránt küzdelemre voltak rendeltetve. Jósikát a pályakezdők bátor elszánása csak annyiban tüzelte, a mennyiben tanúlinányainak s művelt elméjének gyümölcseit költészetté alakítván, működésével egy új iránynak lőn megalapítója. A magyar irodalom és közönség