Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

OBONOKADVÁRMEOYE FŐISPÁNJAI. 657 tatta le nagybátyját Szilágyi Mihályt, s úgy vitette Világosvárba, A várak és a vármegyék élére megbízható jó barátjait állította, Csongrád és Temesvármegyék élére Lábatlani Jánost, aki egyúttal székely ispán is volt.*) Lábatlani János széles látkörű, határozott jellemű férfiú volt. Az ingatag és pártoskodó főurak viselt dolgai megedzették lelkét annyira, hogy még a legnagyobb veszedelemben sem vesztette el fejét. Az ifjú király vállalatai és tervei lelkesítették őt. Tevékenységének legnagyobb részét ezek foglalták el, úgy hogy vármegyéjében, mint főispán, csak ritkán jelenhetett meg. Mégis az ő főispánsága alatt Mátyás néhányszor megfordúlt Csongrádban ; sőt 1458-ban egy igen nevezetes országgyűlést is tartott Szegeden, hol a csongrádi főnemesség nagy számban volt képviselve. Az ifjú király ekkor népszerűségének és tekintélyének fénypontján állott ; különösen azért, hogy még nagybátyját Szilágyi Mihályt is elzáratta, mikor látta, hogy ellene merészel fondorkodni. A rendek tehát szívesen megszavazták neki mindazon eszközöket, melyekre trónja és országa megoltalmazása végett szüksége vala. Elhatározták a vármegyei bandériumok szervezését oly módon, hogy azokba a jobbágytalan nemesek egy, a birtokosok pedig minden húsz jobbágyuk után egy-egy fegyverest kötelesek állítani. Ezeket a király évenként egyszer, három hónap tartamára fegyver alá hívhatja és az ország határain túl is vezetheti, fönmaradván ezen felül joga, végső szükség esetén, fölkelésre szólítani az összes rendeket fejenként, kik azután addig kötelesek a király mellett szolgálni, míg a szükség tart.2

) Ezen országgyűlésen tehát Csongrádvármegye területén történt az a nevezetes esemény is, hogy Bosnyákország vitéz királya Osztója Tamás, amint Mátyás első kormánytetteinek hírét vette, eljött Szegedre, elismerte a magyar korona fönhatóságát nemcsak Bosnyákországra, hanem Szerbiára is. Ekként a két tartománynak a magyar koronához való tartozása hosszú idő multával itt nálunk, ahol némelyek szerint kevés nevezetes esemény történt, lett ünnepélyesen kijelentve.3

) Mátyás király ekkor körűlbelöl egy hónapig tartózkodott Szegeden, hol a lakosság nagy tüntetéssel fogadta, amiért aztán hetivásári jogot és a kúnok földjein legeltetési jogot nyert. Dónáttornya, Fecskés, Kutas, Monyorós-Fecskés, Szőllős, Csókás és Peregli ; továbbá a következő praediumokat : Csorvás, Keresztesegyháza, Ketheldes (talán Körtvélyes), Gersas (Gorsa), Derekegyháza, Szilasegyháza stb. ') Századok, 1873. évf. 554. 1. és 1880. évf. 805. 1. V. ö. Sornyik J., Uj Magy. Muzeum 1853. I. 339. 1. s) Kovachich, Vestigia Comitiorum 335—47. ') Fraknói, Mátyás király 98. 1.