Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

652 zsilinszky j11liály. utódja a csongrádi főispánságban nem fia, banem Guthi Ország János lett, a ki Zsigmond királynak annyira bizalmas embere volt, hogy még pénzt is kölcsönzött tőle. A folyton pénzzavarban levő király 1437-ben nov. 11-én kelt oklevelében Modor városát kétezer arany forintban Ország Mihály és János testvéreknek elzálogosítja. Ezen oklevélben János úgy említtetik, mint Zaránd, Arad és Csongrád vármegyék főispánja s egyúttal a kúnok bírája.1) A család a szabolcsmegyei Gutli nevű régi helységtől vette előnevét. Az »Ország« név eredetét pedig Nagy Iván így beszéli el : — - miután Zsigmond király meghallá nejének, Mária királyasszonynak és napának, Erzsébetnek fogságukat, Jodok nagybátyjával Magyarországba sietett ; midőn az ország határait átlépte, egy katonásdit játszó gyermekcsapattal találkozik, kik előtt egy idősebb fiú vivé a zászlót. Zsigmond megszólítja a zászlóst: ki katonái vagytok? — Az országé, lőn a válasz. Hát a királyéi nem lennétek, ha én volnék a királyotok ? kérdi ismét Zsigmond. Igen, lőn a válasz. A gyermek válasza megtetszett a királynak, és megemlékezvén idővel eme jó jelről, midőn a gyermek felnőtt, Ország nevet kapott és az ország bírái közé emeltetvén, a család alapítója lőn.2

) Ez a családalapító Guthi Ország Mihály, Jánosunk bátyja volt, a ki Hunyadi Mátyás korában egész a nádorságig vitte. Nem kutatjuk a fenti gyermekes históriának eredeti alapját ; annyi bizonyos, hogy Ország János, ki valószínűleg bátyjának pártfogása útján jutott magas hivatalokhoz, egyike volt az ország jelesebb férfiainak. Mint főispán, nem sokat törődött Csongrád vármegyével. Mint jó gazda, eleinte családjának jólétéről gondoskodott. Fia volt Lörincz, a kinek szerepléséről kevés adatunk van ; leánya a cseh Giskra János vezérhez ment feleségül. Utolsó éveiben, különösen nejének halála után, a lelki dolgokkal foglalkozott. A bölcsészeti és theologiai kérdések fejtegetése közben azon gondolatra jött, hogy keresztes baráttá lesz. Nagy Iván azt állítja róla, hogy Székesfejérváron valósággal keresztes baráttá lett, és mint ilyen a keresztesek jószágait a rosz szomszédok ellen erélyesen védelmezte. 8

) Talán nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy Ország János vallási rajongására nagy befolyással lehetett a huszita vallás háború. 0 ugyanis már javában szerepelt, midőn Zsigmond király ') Gyárfás I., Jászkúnok tört. III. k. 229. és 230 1. s) Némi változtatással elbeszéli ezt Budai F. is az ö Polgári Lexi- • conában. 3) Magyarorsz. családai i. h.