Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

650 zsilinszky j11liály. létén egy vár (t. i. Szeged), liât város (Györgye, Kanizsa, Szeged, Szer, Továnkút és Zenta) és száznál több község. Bizouyos tekintetben feltűnő lehet, hogy a fentemlített előkelő családok közül való főispánnal nem találkozunk vármegyénk történelmében, daczára annak, hogy a törvénykönyv sokszor hangsúlyozza, miszerint minden vármegyének odavaló előkelő vagyonos férfiak közül való főispánja legyen. Ennek okát az akkor uralkodott királyaink jellemében, politikai törekvéseiben és zaklatóttságában találjuk föl. Nagy Lajos után Mária, II. Károly és Zsigmond királyok korszaka nem tartozik a magyar nemzet azon dicső korszakai közé, melyekre büszkeséggel szoktunk hivatkozni. Trón feletti versengések, belzavarok, erőszakosságok, pártoskodások és lázadások jellemzik azt általában. Délen az olaszok, horvátok, szerbek cs törökök ; éjszakon a lengyelek és a csehek okoznak bajt. Az ország belső kormányzására kevés gond fordíttatott; a vármegyei élet hanyatlásnak indúlt, úgy hogy a várintézmény maga — történetíróink tanúsága szerint2

) — »gyökerestűi elenyészett.« Zsigmond király az elődei alatt előfordúlt sok törvénytelen adományozásból keletkezett bajt akként akarta megoldani, hogy a birtokok adományozásáról szóló leveleket átnézés véget bekövetelte. Kimondotta, hogy a ki adománylevelét egy év lefolyása alatt be nem mutatja, az elveszíti birtokát. El lehet képzelni, minő forradalmat idézett elő e rendelet, különösen azon urak között, a kik törvénytelen módon jutottak birtokaikhoz és méltóságaikhoz ! Az 1405-iki rendeletben az ország belügyeinek rendezéséről van szó. A gonosztevők megbüntetéséről szóló 5-dik czikkben már a vármegyei ispánok is említtetnek. Nevezetesen az mondatik, hogy a régi törvényes szokáshoz híven, a nádor, a megyei ispánok s más országnagyok, gyűléseken és köztörvénykezésben minden tolvajokat, rablókat s más gonosztevőket kinyomozzák, elítéljék és megbüntessék. Ha pedig a nádor, megyei ispánok s más országnagyok . . . a gonosztevőket ki nem adhatnák, meg nem foghatnák és nem büntethetnék, tartoznak az illetők a városokban az illetők gonoszságát köröztetni és kézre kerítve büntetni. Ha pedig — u. m. — valamely bíró vagy bíráskodó vagy fentirt kormányzó (ispán) a gonosztevőket büntetni nem akarnák, tudják meg, hogy királyi felségünk legsúlyosabb boszankodását ') V. ö. Dr. Csánki D., Magyarorsz. tört. földrajza a Hunyadiak korában I. 675 — 687. l.,hol a községek egyenkint fölszámláltatnak. s) Bottka Tivadar, Századok 1870. évf. 521.1. — Horváth Mihály, Magyarország Tört. II. k. Nagy Lajos korának jellemzésében.