Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

csongrádvármegye főispánjai. 647 Waltherr Imre azt hiszi, hogy a Oheleri név a hunnoktól öröklött maradványnév, mely a keresztény világban is fenmaradt. Azt azonban egész bizonyossággal állítja, hogy e név olyan egyéni név, mint akár Sándor vagy János, tehát nem lehet családnév. Ezeknek alapján azt javasolja, hogy Chelen unokáját, a Zách Eeliciánt leterített Jánost, hagyjuk meg egyszerűen» János mester «-nek. Megjegyzendő, hogy némelyek Sándorfi Jánosnak is nevezték, csak azért, mivel apja a fentebb említett Sándor volt. Annyi bizonyos, hogy ezen Jánosnak utódai, még pedig közvetlen utódai a Saági nevet vették fel. János testvérének Jakabnak utódai pedig a Mehyi családi nevet használták. Ez könnyen megmagyarázható azon körülményből, hogy János mester értelmes, tevékeny és szerző ember volt. Az első adományievélben nyert birtokait újabb királyi adomány és zálogbavétel útján gyarapította. Saág iránt, mely akkor Csongrádvármegyében feküdt,J

) nagy előszeretettel viseltetett. Kastélyt épített rajta, szőlőt ültetett, s a község jólétének emelése tekintetéből vásártarthatási engedélyt eszközölt ki a királynál 1354-ben. Azok tehát, a kik ez időben egy Saági János nevű csongrádi főispánt emlegetnek, könnyen megérthetik, hogy ez voltaképpen nem más, mint a szóban levő János mester, a ki különböző viszonyításban különféle nevek alatt fordúl elő. 2) Halála 1354—65 évek közé esik. Ez utóbbi évben már mint halott említtetik. Két fia volt : Miklós és István, kik már Saágiaknak neveztetnek. Seholsem találjuk feljegyezve, hogy ezeknek valamelyike a csongrádi főispánságot elnyerte volna, habár a lehetőség nincs kizárva. Istvánról csak annyit említenek a fenmaradt okiratok, hogy neje Tarnóczi Székely Gergelynek leánya — Scolastica -- volt, ki nővérével Erzsébettel 1383-ban íiusíttatott, hogy a Saági család birtokait elnyerhesse. Előfordúl ugyan még ez időtájban 1347-ben egy Fülöp nevű csongrádi főispán;3

) de mivel nevénél egyebet nem találunk róla feljegyezve, tehát bátran tovább mehetünk azon főispánok korszakához, a kiknek már családi vezetéknevét is ösmerjük. ') Saág még a Hunyadiak korában is Csongrádvármegyéhez tartozott Alpárral együtt, mint a g.-szentbenedeki convent tulajdona. 1372-ben mind a kettő bérbe adatik. Ma egy ilynevű puszta Alpártól nem messze Jász-Nagykún-Szolnokvármegyében létezik. — Dr. Csánki, Magyarország tört. földr. a Hunyadiak korában I. k. 682—83. 1. s) Előfordúl mint : Cselényi János, Sándorfi J., Cselei J., Joannes de Ida és Saáglii J. — V. ö. Századok 1875. évf. 26., Fejér IX. 2., 132., 413. Magy. Tört. Tár IX. 18. 1. Gr. Károlyi oklevéltár I. 113., 117., 141., 143. 1. s) Fejér IX. 1. 564. 1. 45*