Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

642 zsilinszky j11liály. A csata elkeseredett és igen véres volt. Mind a két fél érezte, liogy ez a döntő ütközet. Sok jeles magyar hős esett el a kunok nyilainak zápora alatt; a küzdelem napokon át tartott, míg a véletlen sors döntött a magyarság részére. Ugyanis a csata folyama alatt hirtelen zápor keletkezett, mely a kunokkal szembe jővén egyrészt a látást tette nehézzé, másrészt a kézíjak feszítő húrjait annyira eláztatta, hogy képtelenek voltak velők tovább lőni. Ekkor egyéni tusává lőn a harcz ; kar kar ellen küzdött, szablya szablya ellen vívott, s a kézi fegyverek minden neme oly pusztítást tett, hogy ezrenkint hulltak el a legjelesebb bajnokok. A kunok vezére, Aldamur belátta, hogy hiába való minden vérontás. Megritkított csapatát visszavonta, aztán Moldva felé menekült. A magyarok pedig számba vették halottaikat. Ott estek el: Olivér Pata fia az Aha nemzetségből; Endre, Lőrincz testvére Miklós bíró fia a Yigman ; László, Ponik bíró fia a Miskolcz. nemzetségből ; és Demeter Mihálka a Rosd nemzetségből, valamint Lőrincz a Rátolth nemzetségből. Az életben maradottak közül többen jószágadományok által tüntettettek ki. Egyébbiránt a vegyes uralkodó házakból származott királyaink zilált uralkodása alatt teljes bizonytalanságban vagyunk Gsongrádvármegye főispánjainak személyére nézve. Varga Ferencz Szeged város történetében valószínűnek mondja azt, hogy az az Apor László vajda, akinek lányát bajor Ottó pártkirály jegyezte volt el magának, akit aztán 1307-ben Erdélybe utazta ban elfogatott, Csongrádvármegye főispánja is volt. Biztos adatot nem hoz fel ; csakis arra építi véleményét, hogy az erdélyi vajdák olykor több vármegyék főispánjai is voltak, mint azt Farkas Tamás példája mutatja, aki erdélyi vajda létére az aradi, csongrádi és szolnoki főispánságon kivűl még a tótországi bánságot is viselte. ') Lehet, hogy Apor László csongrádi főispán is volt; de — mivel erre okmányilag bizonyítható adatunk nincs — tehát a lehetőség megemlítése mellett tovább nem feszegetjük e kérdést. Az a körülmény, hogy a szegedi várnagyok rendesen csongrádi főispánok is voltak, és hogy 1321-ben az óbudai és szegedi várnagy Pál mester volt,2

) valószínűvé teszi, hogy ez a Pál is csongrádi főispán volt. ') Varga F., Szeged város tört. I. 37. 1. jegyzet. s) Gyárfás, Jászkúnok Tört. III. 103.1:, egy 1321. márcz. 31-kén kelt kir. levél alapján.