Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

cs0ngrá1 »vármegye főispánjai. 637 virágzott. Birtokai között névszerint is előt'ordúluak a mostani Csongrádmegye helynevei, mint például Királyság, Tömörkény, Tömpös, Malomzüg, Makó, Vásárhely stb. Természetes, hogy ezek a család tagjai között idővel elosztattak ; de Oroszlános, mint a nemzetség temetkezési helye, sokáig közös maradt. Csanád ispán alapította az oroszlánosi monostort ; legyőzött ellenfele még elébb Keresztelő Szt. János monostorát. ') Minthogy Csongrádvármegye területe kétszáz éven át tulajdonképpen Csanádnak területét képezte, — első főispánjai is a csanádi főispánok voltak. Ilyenekül említtetnek : Eusa 11 60—1165, aki IV. István idejében szerepelt, mint a trón hatalmas támogatója. 3

) Ompud 1165 1172, akit III. Béla Manuel görög császárhoz küldött, hogy a Kisázsiában mozgolódó törökök ellen segítséget eszközöljön ki. Esau 1194— 1198, szintén III. Bélának bizalmas embere és tanácsosa, aki országbíróságra is emeltetett. Jala 1202- 1204, szintén országíbró és csanádi főispánként szerepelt. Marcellus 1206 —1207, hasonló minőségben említtetik.

3) Péter 1207 —1213, Getrud királyné tanácsosa, aki egy 1213-ban kelt oklevélben neveztetik csanádi főispánnak. *) Miklós 1213 —1216, II. András alatt szerepelt miut nádor. Talán ekkor lett Csanádvármegye több kisebb vármegyévé osztva. Békésben voltaképpen csak ekkor fordulnak elő külön főispánok, Aradban szinte, ami azt gyaníttatja, hogy ezek is Csanádból szakadtak ki. Csongrádvármegye nevét a Tisza egyik kanyarulatában fekvő Csongrád (Cserni grad) várától5

) nyerte, mely Alpár egykori vára és a böldi rév közötti vidéken jelentékeny szerepet játszott. ') Ortvay T. i. h. 276. 1. =) Virág B. I. 203. 1. •>) Fejér, Cod. D. III. 47. 4) Ortvay, Csanádegyluizm. Tört. Adattár 1873. évf. K) Béla király névtelen jegyzőjének XL. fejezetében olvassuk, liogy »transactis temporibus Ethe filius Oandu, congregata inultitudine Sclavorum, fecit inter Castrum Olpár et portum Beuldu aedificari Castrum fortissimum de terra, quod nominaverunt Selavi secundum idioma suum Surungrad, id est nigrum Castrum.« Kollár Ádám fentebb idézett művének II. kötete 22. lapján helyesen mondja, hogy a Surun szó hibásan van irva, e helyett csórni v. cserni grád, ami a szlávok nyelvén csakugyan fekete várat, az az fekete földből és szalmából gyúrt várat jelent. — Kiss Bálint, egykori szentesi tudós ref. papnak azon nézete, mely szerint e név Und és S)í»-grádból ; valamint Perecsényi Nagy Lászlónak azon ráfogása, mely szerint Csongrád voltaképpen Csontgarád lenne, határozottan téves és helytelen. Béla király névtelenjének felfogása és magyarázata egészen helyes ; csak a leiró torzította el a tulajdonnevet.