Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

csongrádvármegye főispánjai. 631 Első rész, a vármegyék keletkezésétől a mohácsi vészig. I. A régi vármegyékről ; azok keletkezéséről, és szervezetéről. -A főispánok eredeti hatásköre. II. András korában a vármegyei rendszer átváltozik ; — új vármegyék keletkeznek ; ezek közt Csongrád is ; — ennek első ismert főispánja. A vármegyék alakulásáról és fejlődéséről aránylag kevés tanulmány található a magyar irodalomban. Pedig hazánk ezen ősi intézménye mindenkor nagy szerepet játszott nemcsak mint a közigazgatásnak egyik szerve, hanem úgy is, mint alkotmányunknak egyik védbástyája. A vármegyei szervezet epochális alakulásait Botka Tivadar négy korszakra osztotta, ') a szerint, amint az idők folyamában a vármegyéknek vagy a honvédelmi, vagy a demokratiai, vagy az aristokratiai végre autonomikus jellege lépett előtérbe. Azóta még egy ötödik korszak is bekövetkezett, t. i. a vármegyék régi autonómiájának megszorítása és az újabb alkotmány keretéhez való idomítása. Tudjuk, hogy a magyar vármegyék jobban mondva várispánságok — első szervezése Szt. István királyunktól származik. Nem volt az egészen német és frank intézmény. Az Európába költözködő magyarok ősi úgy nevezett nemzetségi szervezete is belevegyíttetett. Egyes nemzetségek2

) szállottak meg bizonyos vidéket, s azoknak ivadékai viselték ott a fő hivatalokat, mint örökös birtokosok és urak, akik birtokaikat nem a királyok ado mányából nyerték, hanem a megszállás óta úgy örökölték. Ezek gyakorolták a hadi fegyelmet, ezek vezették a közigazgatást, — és szolgáltatták ki koronként az igazságot. Természetes, hogy az nem gyakoroltathatott egészen korlátlan hatalommal, kivált akkor, midőn az ország monarchikus jellege előtérbe lépett, A várispánok vagy főispánok fölött állott a király, akinek hivatása volt a közigazgatást és a honvédelmet ellenőriznie ; sőt — ha csak a nemzetségek szeszélyétől nem akart függni — kezébe kellett ragadnia még a birtok-adományozás legfőbb jogát is. ') L. A vármegyék ősi szervezete, Századok 1870. 499. — 1871. 297, 388. — 1872. 23, 67, 135. 1. Továbbá: Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budap. Szemle 1865. évf. ») Nagy Gy., A magy. nemzetségekről, Századok 1870. évf. 534-551. és 688 — 706. 11. V. ö. Horvát I., Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről. 44*