Századok – 1891
Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - III. közl. 613
fi um e történetében. 619 séget szavaznak ueg, azon kérelemmel, hogy »viselje szivén a városnak, hazájának ügyét, s úgy intézze ő Fensége, ő Fölsége és ő Szentsége előtt, hogy annyi hajunktól egyszer s mindenkorra megszabaduljunk.« Egyszersmind ünnepélyes Ígéretet tesznek neki: »Ha a remélt szabadulás csakugyan bekövetkezik — mondja a bizottság — mindnyájan teljes erőből igyekezni fogunk iránta úgy köz- mint magán úton elismerésünket kifejezni.« ') * * * .... A viharos idők azonban nem voltak alkalmasak ez ügy végleges megoldására, s azért nem is látjuk Manlio küldetésének semmi eredményét. Ép ez időtájt, melybe követjárása esik, egy egészen más ügy foglalkoztatta a császári és pápai udvart. Javában folyván a tizenöt éves háború, egy spalatói nemesnek, Alberti Jánosnak, az a gondolata támadt, hogy egy merész hadi csellel a keresztények hatalmába ejtse Kiissza várát. Egyike ez azon fortélyos hadi csínyeknek, melyekben annyira bővelkedik e várháború. A csiny tervezője Bertucci johannita lovagot küldé a császári és pápai udvarhoz titkos segély és támogatás megnyerése czéljából, a mi sikerűit is. E vállalatnál természetesen az uszkokokat nem lehetett nélkülözni ; mintha csak egyenesen az ő számukra lett volna kieszelve. A cseles támadást siker koronázta; az uszkokok újra bevonúlhattak ősi fészkükbe. (1596. április 7.) A tizenöt éves háború ezen érdekes fegyverténye, mely önkéntelen eszünkbe juttatja a későbbi győri epizódot, az egész Adria mentén óriási hatást keltett. Az általunk használt forrásokban rendkívül bő és részletes leírásait találjuk.2 ) Egyik főeredméuye az volt, hogy egyidőre teljesen megszüntette a ') Prot. Cap. I. 44. 1. (1595. okt, 8.) s) Bőven szól róla Minuci érsek, ki ez időben még pápai titkár lévén, az előkészületekbe nagyban befolyt. I. m. 20—24. 1. A Délszláv akad. monumentáiban találunk e tárgyról egy kimerítő tudósítást (XV. 238—255. 1.) és számos jelentést egyes részleteiről (u. o. 203 — 236 1, — V. ö. Starine, IX. 201.1. és De Françeschi i, m. 301.1.
