Századok – 1891

Hivatalos értesítő - Felhívás elhalt történetírók iratai ügyében - 610

fil 2 az uszkokok ks velenczêsek denütt velenczei birtokon akadt meg. A fiumei tószerű öbölből kivezető három csatorna — a Canal di Maltempo, a Bocca di Mezzo s a Canale di Farasina — bármikor el voltak zárhatók a velenczei gályák által. S a köztársaság ez erős helyzetét városunkkal szemben mindenkor igyekezett is kizsákmányolni állandóan visszaszorítván s olykor erőszakosan visszavetvén a karmai közé szorult osztrák parti várost természetes fejlődésében. Ha viszálya volt Ausztriával, azt mindig Fiume sínylette meg legelőször. így a velenczei hadak Fiumét Ausztriától való függésének már harmadik évében (1369.) feldúlták;1

) s e csapás azóta is többször ismétlődött. A cambrayi liga háborújának idejében (1508 — 9) a velenczeiek kétszer is bevették a várost, mely a második ostrom alkalmával csaknem teljesen elpusztúlt. Megostromlója, Angelo Trevisan, azt jelenté róla a Signoriának, hogy »Fiume nem létezik többé.« 2) De nemcsak e háborúk alkalmával, hanem békeidőn is súlyosan nehezedett Fiúméra — ép úgy mint Triesztre is — a köztársaság kalmár féltékenysége. A Signoria ugyanis állandóan vámot szedett az Adrián közlekedő osztrák kereskedő hajóktól. Sőt az árumegállítás jogával élvén, arra kényszerítette ezeket, hogy útjokat megszakítva Velenczébe menjenek, s ott fizessék meg a rájuk kiszabott illetéket. Ausztria tengeri kereskedelme nagyobb mérvű föllendülésének ez volt legnagyobb akadálya. Az osztrák tengeri városok e sérelmes állapot orvoslása végett sűrű panaszokkal fordúltak a kormányhoz, mely igyekezett is a dolgon diplomácziai tárgyalások által segíteni. A XVI. század második felében a tengeri hajózás kérdése már különösen akúttá vált. 1563-ban az Ausztria és Velencze közti függő ügyek lebonyolítás,ira Friaulban egy értekezlet tartatott, melyben mindkét fél 5—5 biztos, 3—3 törvénytudó és ') Az u. n. trieszti háború idejében (Mcynert, Gesch. Österreichs, II. 207 1. Y. ö. Almanacco Fiumano, i860. 84.1.) 2) »mai non se dii-ra (dira) qua son Fiume, ma qua fono (fu) Fiume.« Marino Sanudo, Diarii, IX. 198—9. 1. — Részletesen ismerteti ez ostromot, Ljubic : Vladanjc Mtetacko u Rcci, a fiumei horvát gymnasium 1864/5. évi Értesítőjében. V. ö. liacki, Fiume gegenüber von Croatien, 1869. 5 1.