Századok – 1891

Tárcza; Önálló czikkek - Pajor István: Pro memoria (Ipolyi Arnold leveleinek bemutatása) 590

596 tárcza. Függelék. I. Zohor, junius 29. 851. Édes kedves Pistám ! Ne ütközz meg rajta, hogy eddig nem irtam, sem azon, hogy most irok. Idö után, minőt mi leéltünk, ilyesmit alig lehet bevezetés nélkül tenni, minőt irni vagy nem irai egyaránt keserű;2) nékem elég volt tudnom, hogy híjában a köz- és külső boldogságnak, legalább otthon az vagy önalkotta házi s családi megelégedésedben ; 8) ilyen, hála az égnek, némileg nekem is jutott, legalább a teljesített fiúi s testvéri kötelesség öntudatában. De ehhez rég vágytam utánnad ; most éve, hogy akkor erősen remény lém, miszerint meg foglak látogatni, mi azonban akkor nem teljesülhetett, talán most meg fog történhetni. A napokban, azaz már holnap Pestre indulok, s gondolom, hogy innét legjobb alkalmam leend hozzád rándulhatni, hacsak egy rövid nap vagy éjszakára is. Mindemellett a módját nem igen tudom s eleve akarom tudni : váljon hon talállak-e ? Azt. hiszem, hogy a vasúttal legjobb volna Váczra rándulnom, s gondolom, hogy onnét valamiféle alkalom, vagy talán társaságkocsik lesznek B.-Gyarmatra, s hogy egy nap alatt könnyen hozzád juthatok. Azért igen kérnélek, ha tudomásodra van, vagy kitudhatod, tudósíts, váljon mindennap-e s mely vonalra várnának ott illy kocsik, vagy hol volna Váczon alkalom lelhető B.-Gyarmatra, hová aztán hogy te lennél szives alkalmat rendelni kérnélek ismét, hogy kijöhessek. 5) Ennek eldve megírását., és pedig mennél hamarabb szeretném tőled venni egyenest Pestre czímezve a levelet Báró Mednyánszky Dénesnek: Jósef-tér gf. Cziráky-ház 221. sz. 3. emelet. A mint válaszod veszem, azonnal megírom jövetelem napját, melyre nézve máris reménylem, hogy az szombaton julius 5 én meg fog történhetni. Talán régi ismerősed s ki rád igen kedvesen emlékezik, Dénesem is, ha megengeded, velem ránduland ki, örülni fogsz neki, mily jeles fiúvá vált, s beteljesíté róla ápolt reményeinket. b) ') A 48 —49-iki mozgalmas időkben, levelezésünk természetesen csak hézagos lehetett. És sem ebből az időszakból, sem előbbi levelezésünkből, egyetlen példányt sem birtam feltalálni. ') Érti a legyőzött szabadságharcznak a hazafira nézve keserű emlékét. 3) Vonatkozás az előző évben (1850-ik év őszén) történt megnősülésemre. 4) Özvegy édes anyja, s egy fi (György) és két nővérének (Auguszta és Mariskának) volt nevelői javadalmából gondozója és mindennel ellátója. •) Nagy örömmel küldtem kocsimat Kis-Csalomjáról B. Gyarmatra a kedves vendégekért. ") A fiatal, akkor már mintegy 20 éves b. Mednyánszky Dénes minden tekintetben méltó volt az ő kitűnő nevelőjére. Higgadt, szerény, tudományszomjas, s ehez külsőleg is deli alkatú oly ifjúról van itt szó, a kihez méltán köténk nagy reményeket, s a ki ezeket később meg is valósitá. Mintha csak az ithakai királyfi éledt volna fel az ő Mentorával.