Századok – 1891
Tárcza; Önálló czikkek - Pajor István: Pro memoria (Ipolyi Arnold leveleinek bemutatása) 590
590 taroza. hadd világoljon a közjóra. Gyűjt, mert szenvedélye, ír, mert eszméi vaunak, s kiadja, hogy gyarapítsa tudásunkat. Ebben a luxusban utánzója nem igen akad : mert költséges passió, sok munkába kerül s sok tudást feltételez. Aztán mint a múlt századi levéltárnokok a legbecsesebb históriai okmányirományok palliumaira irták : »nihil refert ad cuUnam.« A munka igénytelen czíme alatt, »Cornaro Fiigyes velenczei követ jelentései« ne keressen az olvasó csak egy, bár magában nagybecsű, de azért száraz okiratgyüjteményt. Okmánytár és feldolgozás : cz a kettő van e munkában egyesítve, élénkítve olyasmivel, minek előállítására a kettőt lényegesen emeli egy sereg kitűnően megválasztott illustratio. Ez is kitelik a kassai püspöktől. A kik a Történelmi Életrajzok-at figyelemmel kísérik, már tudják, hogy ez a vállalat sok becses illustratiót köszön Bubics gyűjteményének — de a ki aztán ezt a munkát végig nézi (mert azt valóban végig kell nézni és olvasni) alkothat fogalmat magának a Bubics-gyüjtemény gazdagságáról. Illustratio és szöveg szépen egészíti ki egymást e munkában. Az a hatvan egynehány kép, mely benne van, jellemzi a kort, melyről a szöveg értekezik. Az előszóban számot ad a szerző a munka keletkezéséről s arról is, hogy miért nem jelenhetett meg az 1886-iki budavári ünnepély alkalmával. Bubics ugyanis lemásolta azokat a jelentéseket, melyeket Cornaro Frigyes 1686-ban a signoriának írt Budavára ostromáról és visszavételéről s ezeket még 1886-ban szerette volna kiadni, de e szándéka kivitelében hivatalos teendői gátolták. Most végrehajtotta akkori tervér. Az előszót követi a tájékoztató bevezetés, mely után a legfőbb szereplő egyének életrajzát közli. Azt követik Cornaro jelentései olasz eredetiben és magyar fordításban s a munkát igen gazdag jegyzetek és index zárják be. A munka kiállítását a Frank lin-társulat eszközölte, a képeket Klősz György szines nyomatban állította elő. S ha a munka kiváló becsű, a kiállítás is rendkívül szép. Én most e pár szóval örömömnek akartam kifejezést adni, hogy irodalmunk ily munkával gazdagodott, gondoskodui fogok tüzetesebb és alapos ismertetéséről. Sz. S. PRO MEMORIA. (Ipolyi Arnold leveleinek a M. Történelmi TársiUat szept. 3-iki ülésén történt bemutatása alkalmából.) Ipolyi Arnold atyja Stummer Ferencz, Hontvármegyének az 1830-as években főszolgabirája. nemcsak külsőleg deli. de szellemileg is kellően képezett, s e mellett vidor kedélye, udvarias szívessége, és korlátlan magyar vendégszereteténél fogva közkedveltségben álló férfiú volt. Mailáth I-sö Györgynek, Hontvármegye akkori főispánjának különös kedvencze,