Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Matthaeus von Trencsin. (Irta Dr. Wertheim ism.) 585

586 történeti irodalom. 586' vala Csák Mátét : szerző értekezései, hibái csak szeplőknek tűnnének föl; de így műve bizony »ein Krüpplspiel.« Akkor azt mondanók, hogy »Dominik Sohn des Stephan aus dem Geschlechte ßorsa«, »Dewa an der Drau«, az a kis stemma a 6. lap aljában, a Güssingi Demetrius, és ilyen kitételei : »Als der Palatin Stephan den Grafen Stephan, Sohn des Lodomerius gegen Matthäus sandte«, »Ladislaus Apor, Vajda von Siebenbürgen«, Zech {Zechau, azaz Szécsen, e helyett: Szécs), Zobulsu, Elend etc. etc. etc. csak nevetséges csetlések. ha mindjárt szánandó tudatlanságot elárulok. De így egész művét alapjában elhibázottnak kell kvalifikálnunk. Természetesen szerző arról nem tehet, hogy a mondott írók magyarul irták műveiket, ő pedig mély sajnálatára e szép nyelvet nem érti. De úgy látszik, a latin nyelvvel is csak komaságot tart szerző. Különben aligha írhatott volna hasonlókat, hogy Máté Venczel koronázásához »bedeutende Geldsummen« előlegezett, és hogy ugyanazon zsarnok »mit grossartigen Getreide- und Dreschmaschinen« dolgoztatott sat. Hanem parce pater virgis .... Nehogy mégis jó szó nélkül váljunk el Wertheim dr. úrtól, abban igazat adunk neki, hogy a magyar állapotok az interregnum alatt szakasztott olyanok voltak, mint a németországiak, és hogy amaz agg közmondás : A bove maiore discit arare minor, akkor is megvallotta magát. PÓR ANTAL.