Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

568 dil. kvacsala jános. összhangnak forrását a velünk született eszméket a természet adományának vévén, nevezhető a metaphysika ars naturalisnak is,x

) s mivel ezek az egyetemes emberi tudományok alapját képezik, azért a metaphysika a theologiának is alapja ; minden másnál elvontabb, elsőbb, azért legelőbb is kell tanítani.2) Ezen metaphysika a létezővel foglalkozik. A létezőt a princípiumok és az attribútumok magyarázzák. A princípiumok : az essentia és a consistentia, a miből valami van, és az, a mi. Az attribútumok vizsgálata a princípiumok vizsgálatánál jóval kiterjedtebb. Ez attribútumok vagy egyesítettek, vagy szétválasztottak,3) előbbiek azok, melyek egyenként véve minden létezőt megilletnek. Első sorban4

) megillet minden létezőt az egység, az igazság, a jóság ; második sorban 5

) pedig a rend, a tökéletesség, a szépség. Az egységből következik a panharmonia a létezők közt ; Isten útai a természet, a kegyelem és a dicsőség világában arányosak (proportionales) ; e panharmoniából pedig következik a dolgok kölcsönös egymásra hatása, egysége és egyesülése ; az előbbi (a panharmonia) minden emberi tény mértéke, ez utóbbi (kölcsönhatás) minden levésnek kapuja, s minden elemezésnek kulcsa az egész encyclopaediában.6) Az igazság megegyezés, s mint ilyen egy igazság a másikkal egyez, mert mi egy harmadikban egyez, az egymással is egyez ;7) e szerint a mi igaz a természet világánál, annak a kegyelem és a dicsőség világában is igaznak kell lennie. De jó pontosan figyelembe venni, hogy más az, ha egy tudomány a másiknak ellentmond s más, ha olyat tárgyal, mit a más nem érint. így pl. sokat tanít a metaphysika s theologia, mit a physika nem tárgyal, — de azért nem tagadhatja. »A miből világos, hogy az egyetemes philosophiai elveknek, különösen a metaphysikaiaknak érvénynyel kell birniok a többi tudományokban, így a theologiaiakban. Mert mind az, a mi áll a nemről, áll a fajra nézve . . . .« »Miért is joggal hangoztatjuk sokaknak, lia nem is véleménye, de legalább eljárása ellen : Jó philosophas tesz jó theolo') U. o. 6. l. 2) U. o. 10. 1. Miután e metaphysika, mint látni fogjuk, a bölcselet fogalmainak rendszerét nyújtotta, azért alkalmasabb volt reá, hogy a bölcseleti tanulmányokat bevezesse, mint a mit ma tartunk metaphysikának, a logikának épen ellentétét. 3) Sem Pr. Phil. V. Caput. *) ' Attributa entis unita sunt, quorum singula omni enti conveniunt.« U. o. 5) Attributaprima vel non prima. TJ. o. e) Sem. pr. phil. p. 80. ') U. o. p. 92—94.