Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

548 dk. kvacsala jános. leveleiből egynehány hely, hogy Zsigmond későbbi magaviseletét annál jobban érthessük: 1649. nov. 22.: »Bármi is történjék, a keresztyén világ nem szabadúl meg a háborútól, míg Róma le nem romboltatik. Adja azt Isten mi hamarább.« 1649. decz. 31.: »Engem az én, Róma veszte felőli reményemben naponként részben a tapasztalat, részben az írás erősít meg. Germánia békéje vagy nem lesz meg, vagy csupán hazugság lesz.« 1650. márcz. 7. »A teljes megújítást épp úgy fogja megelőzni theologicus Chaos, mint a politikai.« 1650. jun. 4. »Svédhon királynőjének szívből kivánok hosszú életet, különben, ha kimúlik, halála nagyban fogja egyengetni az egész világ megújulására az útat.« ') Ezért is György diplomácziájával, bár annak leginkább ő volt a lelke, nincs teljesen megelégedve ; azt találja, hogy néha nagyon nehézkes (tardus), néha pedig hanyatt-homlok rohanó (1649. decz. 31.) 2) ; általában azonban maga is az óvatosságot ajánlja, főleg oly értelemben, hogy a fejedelem és Zsigmond is készüljön s azért várainak lehető szilárd megerősítését Zsigmondnak nagyon is szivére köti.a) Azonban Zsigmondot nem csak az egyház, a család, a politika kérdései érdekelték ; a tudományosságot magával hozta az iskolából s az ki nem aludt sem a táborozásban, sem a közélet békés napjaiban. S itt ismét Bisterfeld tanácsához fordúl. Már 10 év előtt, vizsgáján, bevallotta, hogy jobban érdeklik a bölcselet kérdései, mint a theologiáéi ; tudásvágyának ez iránya megmaradt. A tudós tanító három férfiúra figyelmezteti : Bacóra, Campanellára és Comeniusra, kik az újabb bölcseleti áramlatnak főemberei. Baco és Campanella ellen fő kifogása, hogy Lullus »Ars«-ába nem hatoltak be, vagy irigységből hallgatnak róla. Comenius ellen pedig, hogy legújabb művében a metaphysikát teljesen elejti, s így encyclopaediája törzs, fej nélkül. Mind a háromnál azonban sok szép és hasznos dolgot talál.4

) E tanácsnyilvánítás pedig összefüggésben van Zsigmond kérdéseivel 5

) a pataki iskola reformját illetőleg. E reformra a fejedelemnőt és Zsigmondot6

) Tolnai ösztönözte, ezért tudni kívánták az általános tekintélynek, Bisterfeldnek szavát. Bisterfeld 1649. végén avval mentegetőzik,7

) hogy most sok tenni valója van s a dolgot bővebben kívánja kidolgozni ; de ') L. e leveleket a T. Tár 1890. évfolyamában. a) »In expeditionibus nostris sumus et nimis tardi et nimis praeeipites.« 8) L. 1650. aug. 14-iki levelét. ') Lásd 1649. decz. 19-iki levelét. s) E kérdés Bisterfeld ezen levelében merül fel tudtunkkal először. «) R. Zs. 132 1. ') L. 1649. decz. 19-iki levelét.