Századok – 1891

Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - II. közl. 523

AZ USZKOKOK ÉS VELENCZÉSEK FIUME TÖRTÉNETÉBEN. (1575—1618.) MÁSODIK KÖZLEMÉNY. II. Fiume érintkezései az uszkokokkal. *) Fiume ép ez időszakban kezdett mint önálló és kiváltságolt municipium élénkebb fejlődésnek indúlni. 1526-ban a triesztiek mintájára kidolgozta statutumait, melyeket I. Ferdinánd megerősített. J

) A lakosok gabnával, fával, vassal, vászonnal és dohánynyal virágzó kereskedést űztek, — kivált az olasz kikötők felé. 1572-től kezdve a XVII. század végéig a városnak saját consulai vannak Ancona, Manfredonia, Messina és Civitavecchia kikötőkben.2) Ezenkívül a város már akkor nevezetes hajóépítő hely ; ebbéli fontosságát egészen napjainkig megtartotta.8

) Ezeken s némi halászaton kívül a lakosságnak alig volt más foglalkozása; a vidék köves és puszta volta teljesen a tengerre utalta. *) Fiume azon kori szereplését illetőleg sok új és becses adatot nyújtanak a városi levéltárban őrzött u. n. Protocolli Capitanali, vagyis a tanácsülések jegyzökönyvei, melyek első kötete 1593 elejétől egészen az 1607. év végéig terjed. Ezek a legrégibb fenmaradt jegyzőkönyvek ; utánuk ismét hézag következik. ') Tomsich, Notizie storiehe sulla città di Fiume. Fiume, 1886. 86 1. Dr. Kandier P. nyomán. ') Almanacco Fiumano 1885. 34 1. s) Századunk ötvenes éveiben a hajóépítés még virágzó iparág Fiúméban. Ekkor még évenkint 20—30 hajó épül itt nyolcz külön hajóépítő telepen. (Almanacco Fiumano 1860. 147 1.) Napjainkban a vitorlahajózás elhanyatlása véget vetett e hajdan elsőrendű iparágnak. Az utolsó hajóépítő telep 1882-ben szűnt meg. SZÁZADOK. 1891. VII. FÜZET. 37