Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 511

514 tálícza. interdictum viszonyait ismerteti, míg a májusi füzetben bevégzi gonddal írt tanulmányát. — A KEKESZTÉNY MAGVETŐ f. é. 1. füzetét (jan.—fe'or.) gr. Kuun Géza: »Néhány szó a germán népek mythologiájáról« cz. a. írt szép kis értekezése nyitja meg, a melyet Jakab Elek munkája követ a : Magyar és angol-amerikai unitárius érintkezésekről e század első felében (II. közi.) s Dersi János életrajzai zárnak be Péterfi Dénes és Kelemen Albert tollából. A Il-ik (márcz. — ápr.) füzetben Sándor János Kiss Mihály egyházi író s hasonnevű elődei életrajzát mutatja be s Benczédi Gergely s Radeczky Bálint unit. püspöknek a baranyavármegyei unitáriusokhoz 1632. május 27-éu irt levelét közli. — Az ARMENIA f. é. 3. füzetében négy történeti vonatkozású czikk olvasható, u. m. Örmények a keletrómai császárság trónján dr. Molnár Antaltól ; A beköltözés történetéhez Poill Bogdán közli a gy.-fejérvári »Battbyáui könyvtár« egy latin kéziratának (Brzenski R. jezsuita 1699. munkájának) az örmények Moldvából Erdélybe költözéséréi szóló részét, magyar fordításban. Avedik Lukács : az Apafy-kastély emlékkövein mai napig is olvasható négy felírást közli az 1552., 64., 67., 90. évekből. Markovich Jakab II. Ariásesz örmény király történetét írta meg. — Az ápr. füzetben Vártán József életrajzát (arczképpel) közli Bárány Lukács; Molnár Antal Agathangelos történetíróról kezd meg czikksorozatot ; s Markovich Artavazd és Dirán királyokról írt tanúlmányt. — A májusi füzetben a folytatásokon kivül Dr. Temesváry a magyar-örmény nemes családok névsorát közli, s Markovics III. Tigrán életrajzát közli. A füzet élén Lukács György életrajza áll, arczképpel. — A júniusi füzet gróf Karácsonyi Guido arczképét s életrajzát közli s Markovich J. Valors király életrajzát irta meg. Ezeken kívül is sok érdekes czikk van e füzetekben. — A ROMANISCHE REVUE f. é. márcz.—ápr. füzetében közli a bukuresti ifjúság a sajtóban sokat emlegetett memorandumát a magyarok ellen, mely teli van történeti hamisításokkal. Olvassuk a régi nótát az oláhok őslakos voltáról Erdélyben és függetlenségéről a magyar királyságtól később is. Erdély külön államisága is teljesen hamis színben van feltüntetve, csakhogy az unió ellen tüntethessen általa az ifjúság. A legújabb sérelmek meg olyan concret példákkal vannak illusztrálva, a melyeket még a Rom. Revue is tapintatlanúl választottaknak mond s csak azzal tud megmagyarázni, hogy a politikai kivándorlóktól nyerték az informatiót, a kiktől elfogúlatlan itélet — úgymond — nem várható. — Egy másik czikkben a Hormuzachi testvérek (3) életrajza van közölve, a kik közül Eudoxius (1812 —1874.) a kinek gazdag történeti gyűjteménye maradt fenn, melyből több kötet már meg is jelent, minket is közelebbről érdekel. Egy tisztán történeti czikk is van e füzetben, folytatása a multiban megkezdett : Bäsch-Araba és a román állam kezdete cz. közleménynek Barbovescu Ivan tollából.