Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 40

(UIMETA'MICZKT.T BOO DÁN. 45 Fi fölkelést a Zsolkivszky vezérlete alatt álló rendes lengyel sereg Lubna mellett teljesen leverte s a Rudolf császár által nekik küldött zászlókat is zsákmányul ejtette (40 -53. 1.) Most a lengyelek szigorú törvényeket hoztak ellenök. de ez csak javukra szolgált. Az elnyomatás csak megmaradt, a szigorúság pedig számukat növelte. Rövid idő múlva rettegett lett nevök a tatár és törökök előtt, folytonos beütéseik által a Krimbe és Törökországba. A lengyelek a szultán és a kán panaszaira mindjobban nyomták őket. így 1607-ben egy új törvénynyel még keményebben sújtották, mint az elsővel, de ez még inkább növelte az elkeseredést. Beütéseikkel sem hagytak fő] ; egy ízben Sinopet. másszor Trapezuntot rabolták ki, sőt egy alkalommal magát a vadászaton levő szultánt is majdnem elfogták. A megtorlás nem is maradt el, először Ibrahim Saksak pasa, másodszor a kán verte meg őket irgalmatlanúl, sőt kevésbe múlt, hogy Lengyelország is háborúba nem keveredett miattuk, s csak úgy kerülte el, hogy a busái (1617. sept. 26.) békekötésben a kozákok kiirtására kötelezte magát. Ez második fölkelésükre vezetett, mely Zsmailo vezérlete alatt folyt, époly sikertelenül, mint az első. A kozákok a kurakói békében ismét szigorúbb korlátok közé szoríttattak. Még harmadszor is fölkeltek ezután, hogy véget vessenek tiivhetleii állapotuknak, t. i. Tarasz, Pavlyuk és Zinna hetmanjaik alatt, de mindannyiszor sikertelenül. Az utolsó lázadás leveretése (89 180 1.) után minden önállóságukat elvesztették s majdnem rabszolgáivá lettek a lengyel nemeseknek. A kozákság megaláztatásával végződik a bevezetés, s a lengyel nemesek hatalmának vázolásával kezdődik (183—210 1.) az első fejezet. Ismeretes dolog, hogy a lengyel nemesség jogait és szabadságait a királyi tekintély rovására oda fejlesztette, hogy a királyt lenézve, köztársaságnak nevezhette hazáját. Tudvalevő, hogy Ulászló uralkodása alatt volt a lengyel nemesség szabadságának fénykora s a királyi tekintély megvetésének ideje. [Szerző (187 202 1.) több esetet hoz föl erre nézve.] Ulászló segíteni akart ezen. még pedig külháború által. E czélból Törökországot szándékozott megtámadni (202 — 210 1.) Osszolinszky kanczellár tárgyalásokba is bocsátkozott a kozákokkal. E közben Csaplinszky alsztaroszt magánsérelmet ejtett Chmelyniczkijn, ki Íródeák volt a hetman irodájában. Ez sérelmével a lengyel forumokhoz fordult, de mindenütt kinevették. Erre a zaporogiakhoz menekült s ezzel újra megindúlt a kozákok már régibb idő óta nyugvó háborúja. Annyi sikertelen kísérlet után — mindig túlerővel s fegyelmezett néppel levén dolguk — elment volt kedvök a folytatástól. Chmelniczkijnek sikerűit a saját sérelmét egyesítve az