Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 511

512 TÁlíCZA. háborúról írt és kiadott munkájából és l'ulszky Perencznek a magyar pogánykori sírokról tartott előadásából. — Az áprilisi füzetben Thewrewh Emil czikkében » A magyar zene tudományos tárgyalása« érdekes történelmi adatok vannak. — Az ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ f. évi második füzetében három főczikk van : Reiznertői »Magyar pogánykori sírleletek«, Nagy Gézától Magyar középkori fegyverzetről s Mayláth Bélától a nemzeti muzeum sodronyos pánczéljairól. Az Emlékek és Leletek czímü rovatban Bartalus az egervölgyi »kaptárkövekről« s barlangokról, Lehóczl;y Ung és Beregínegyei leletekről, Mihálik Liptómegyei leletekről s Boncz Ödön Csáktornyai Ernuszt Zsigmond czímeréről értekeznek ; a levelezés czímü rovat Wosinszky, Fenicliel, Kubinyi, Reizner, Bella, Téglás, Darnay leveleit közli ; az »irodalom« öt munkát ismertet s a füzetet a különfélék változatos rovata zárja be. — A BUDAPESTI SZEMLE áprilisi füzetében Horváth Cyrill bevégzi »Pelbárt és Codexeinkről« kezdett alapos tanulmányát, érdekesen festve Pelbárt rendkívüli hatását irodalmunkra. E szép és alapos munka egyik kiváló terméke a Szilády által teremtett Pelbárt-irodalomnak, melynek főérdeme, hogy Pelbárt hatását irodalmunkra fáradságos codex-összehasonlítások útján megállapítja. — Goldzieher Ignácz Arábia régi történetéből hoz egy igen becses közleményt, felhasználva az újabb történelmi kutatások eredményeit. A tárczában egyebek közt egy pár történeti munka is van ismertetve. — A májusi füzetben Csánlcy nagyobb tanulmányt kezd meg » A renaissance és Mátyás király« czím alatt, alapúi véve Fraknói munkáját Mátyás királyról ; ismertetés van benne Hübner müvéről : »Forradalom és reactió Ausztriában« ; s beható bírálat van benne az Irodalomtörténeti Közleményekről. Az áprilisi füzet folytatja s bevégzi Csáuky czikkét, míg a bírálatok közt Acsády ismerteti Gindely Bethlen Gáborát. — IRODALOMTRTÉXETI KÖZLEMÉNYEK czím alatt az Akadémia uj folyóiratot indított meg Bollagi Aladár szerkesztésében, mely »felöleli az egész magyar és idegen nyelvű hazai irodalomtörténetét«, s mely negyedévenként jelenik meg. Változatos tartalmából — összesen 28 czikk vau benne — kiemeljük : A magyar versalakok Erdősiig Kacziány Gézától ; Magyar és német hegedősök Petztöl ; egy Árpád-kori joculator Sebestyéntől \ Oláh Miklós családi viszonyai Hunfalvy Páltól ; Csergő Bálint életéhez Révész Kálmántól ; az első geograpliia magyar nyelven Szily Kálmántól ; Ráday Gedeon Váczy Jánostól ; Simay Kristóf Csaplár Benedektől ; a Pesti magyar társaság és Bessenyey Ballagi Gézától stb. A kritikai rovat négy munkát ismertet s az Adattárban négy érdekes közlemény van Acsádyió\, Koncz Józseftől, gr. Kuvn Gézától s Ëble Gábortól. — A LDÜOVIKA AKADÉMIA KÖZLÖNYE f. évi IV-ik füzetében Báró Trenk Ferencz életrajzát mutatja be, főtekintettel portyázásaira, szathmárvári Fülele Henrik, s érdekes czikket közöl Báró Berikó Jerolim »a datum a filippini szigeteken« czím alatt ; továbbá ismertetik Oroszország törté-