Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb külföldi művek ismertetése - Klopp Onno „Tilly im dreissigjährigen Kriege” 507

tárcza. 507 munka, a mely minket közelebbről azért is érdekel, mert ez egyháztörténelmi és politikai magasztos eszme egyik legkiválóbb zászlóvivője a magyar származású lengyel király — Báthory István, a kinek győzelmei következtében a moszkvai czár maga kéri a pápa békítő közbenjárását, a midőn legközelebb állott a pápák mindkét régi vágya a megvalósúlás stádiumához. Pierling a pápa béke-közbenjárásáról a czár és Báthory között már régebben írt egy kisebb munkát, a mely legkinkább Possevini bíbornok missiójával foglalkozott. Most a kérdést egész terjedelmében öleli fel ez újabb munkájában, melyet nagyrészt kiadatlan levéltári források alapján írt meg : a vaticáni, a herczeg Borghese, a velenczei, florenczi, milanói levéltárak anyaga s moszkvai, vi Inai, raguzai, koppenhágai kiegészítő kutatások alapján. A munka becses adalékát képezi a pápák és czárokén kivül a lengyel s magyar történelemnek is. Sz. L. — BACKER hét kötetes nagy munkájából : Bibliotheca Scriptorum S. J., mely már teljesen elfogyott új, tetemesen bővített és könnyebben kezelhető kiadást rendez Sommervogel Carlos S. J., melyből az első vaskos folio kötet Abad-Bonjart 1291 és XI 11. már megjelent. E munka becsét emelik pontos bbliographiai leírásai, irodalomtörténeti jegyzetei az egyes munkákról, rövid életrajzi közleményei. A magyarországi jezsuiták is fel vaunak benne említve, s ezekre vonatkozólag is meglátszik a törekvés, hogy a mai kutatások színvonalán akart maradni. — ONNO KLOPP »Tilly iin dreissigjähriger Kriege« czím alatt egy két kötetes munkát adott ki, melynek czélja volt Tillyt tisztázni azon vádak alól és elfogúlt ítéletek ellen, »melyeknek áldozatává lett s melyek homlokát Kain jegygyei bélyegezték.« Most ez ezt a munkát kiadta második kiadásban »Der Dreissigjährige Krieg bis zum Tode Gustav Adolf 1632.« czím alatt, tehát lényegében átdolgozva, s szélesebb alapra fektetve. Előttünk fekszik az első kötet — az egész háromból fog állani — de az nem egyéb, mint az első kiadás kibővítve. Az első kiadás biographia volt, annak hát egyetmást el lehetett nézni, mi az új átdolgozott kiadásnál nem bocsátható meg, mert ez mégis egy kornak a történetét volna hívatva festeni. Hogy Onno Klopp, mint példánya és mestere Hurter, elfogúlt, igazságtalan, ez az ő szempontjából tekintve menthető ; de a mi megbocsáthatatlan, az, hogy ő nem is akar e hibájából kigyógyúlni. Az az ostoba bornirtság, melylyel Bethlent festi — talán még tőle is sok, s hogy ezen ne változtathasson, mint a strucz madár, bedugja fejét a régi források homokjába. A magyar források közül csak Katonát, Istvánfyt, Miller Pázmányát — s az Akadémia összes kiadványaiból az Ováry-féle diplomatariumot ismeri. Egy kis igazságérzettel már ezekből is tanúihatott volna egyetmást, s Bethlenről igazabb képet festhetett volna, ha a régi elfogúltságon s előítéleten felülemelkedhetett volna. De hiszen ezeknek az uraknak épen az a bajuk, hogy nem az igazságot keresik. Klopp pl. minden buta töröknek otromba és százszor megczáfolt rágalmait, az aulicusokuak napi pletykáit, melyekkel ezek urok kedvét akarták megnyerni, kész-