Századok – 1891

Tárcza; Önálló czikkek - Hattyaffy Dezső: Két régi babona 501

táecza. 503 Pater noster legát et tot Ave Maria, quousque ad eollum ligantur hec nomiua scripta contra infirmitates et febres 4. 3. 2. 3« Ezen utasítás adja elő tehát, hogyan e's mi ellen használtatik e mysticus ábra. Az utasítás után pedig ez áll : »Rex Francié misit waywode Tnsilvanien.« Tehát e szerint ezen babonát, illetve gyógyítási módszert a franczia király küldte az erdélyi vajdának. Hogy melyik király, melyik vajdának? — nem tudjuk. 1550 körül II. Henrik volt a frauczia király és János Zsigmond az erdélyi vajda. II. A második babona »contra cordiacam passionem« azaz szívfájdalmak ellen használtatott és pedig úgy, hogy az utóbbi írat papírra írva nyakba köttetett s talán egyszersmind el is mondatott. Az írat következő : „ Cont cordiaca pasfionem colo lig. Vala egy vytej. kynek Longius n'ala Neive. kr Wronk Xufnak aj eiv Sent Zyivet megy. ewklele, ky yftenfegenek nem arthal a, ha nem chyak ember fege-nek, ejenkepen : Mykepeii ej ivytej Xuf wronknak yftensegenek nem arthata. ejenkepen ej ewkleles ej embernek eftvanak vei. n. ugyan ne arthhasson : parancholok ath/anak fyonak Senth leieknek neveben ame lig ad collu " Ezen babona következőleg olvasandó : Contra cordiacam passionem collo ligatur. Vala egy vitéz, kinek Longinus vala neve, ki urunk Krisztusnak az ő szent szivét megöklelé, ki istenségének nem árthata, hanem csak emberségéuek, ezenképen ez öklelés ez embernek, Istvánnak vei nomen (István helyett annak, a ki ezt használni akarta, saját nevét kellett mondani, azért van ez kitéve: »vel nomen«) ugyan ne árthasson, parancsolok : atyának, fiúnak, szentléleknek nevében, Amen. Ligatur ad colluin.« E két babona feljegyzése korára nézve a kézírások összehasonlítása vet némi világot. Az utóbb említett babona kézírás tökéletesen egyezik a czikkünk elején említett »Stephanus magister« két rendbeli írásával; e szerint ezen írat, tekintetbe véve az írás s tinta hasonlóságát s tekintetbe véve azt is, hogy Stephanus magister a feliratok szerint a könyv tulajdonosa volt : Stephanus magister kézírásának tartható, ki meglehet maga is használta e könnyű gyógyszert. írattatott pedig 1550-ben Rimaszombaton, hol ezen István mester lakott,