Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Die Grafen von Sct. Georgen. (Irta Wertner ism.) 496

490 történeti irodalom. 496 feltárja előtte szivét. A napló első részeiből tudjuk meg azt is hogy 1812-ben ápril havában József nádor a hadsereghez indulandó császár helyettesének volt kiszemelve, mely tervet a magyar kormányférfiak és Baldacci is örömmel fogadtak ; az udvar utóbb a tervet mégis elejtette. Jellemző János főherczegnek Ferdinánd trónörökösre tett megjegyzése is. (»Der Kronprinz! Ach Gott!«) Napoleon Elbáról való visszatérése után János főherczeg, csakúgy mint nálánál híresebb öcscse, Károly, égtek a vágytól, hogy a csatatéren kitüntethessék magukat. A féltékeny császár azonban ebbeli kérelmüket megtagadta és Károlyt Mainz parancsnokává nevezte ki, míg Jánost Hüningen elfoglalásával bízta meg, mely szerény feladatot.. János meg is oldott. János főherczeg a béke megkötése után Ürményi intendáns segélyével a még forrongó Elzászt pacificálta. Egy Párizsban és Londonban tett rövid látogatás elbeszélése zárja be a naplónak e műbe foglalt kivonatos részét, melynek közzétételeért Krones tanár a történet kedvelőinek elismerésére számíthat. MANGOLD LAJOS. Die Grafen von St. Georgen unci Rösing. Genealogische Studie von Di-. Moriz Wertner. Herausgegeben von der k. k. heraldischen Gesellschaft »Adler« in Wien; Selbstverlag. (Bécs, 1891. Gerold Károly fia nyomdája, nagy nyolczadrét, 94 lap.) Nagy szorgalommal dolgozott, kitűnően sikerűit munkával van dolgunk, mely a híres Szent-Györgyi és Bazini grófok történetét negyedfél századon és tizenhét nemzedéken keresztül, a család kihaltáig, gondosan szövi — sok újat adván és számos tévedést igazítván ki, melyek első sorban Wissgrill nagy munkája : Schauplatz des landsässigen niederösterreichischen Adels von Herren- und Ritterstande révén terjedtek el. Wissgrill e fejezete a Szent-Györgyiekről talán a legsilányabb egész művében, pedig meg kellett írnia, minthogy Ausztriában is terjedelmes jószágokkal (Alberndorf, Bruck a Lajta mellett, Falkenstein, Guntramsdorf, Hainburg a Duna partján, Hardegg, Marchegg, Perchtoldsdorf, Pernersdorf, Retz, Rothenstein, Sárfenék (Scharfeneck, a magyar határon sat.) birtak a Szent-Györgyiek. Történetileg kétségbe vonhatatlan, hogy a Szent-Györgyi és Bazini grófok a Gecse (Gejza) vezér idején, 983 körül bevándorolt Hont-Pázmán nemzetség ivadéka. Legrégibb kimutatható ősökűl azonban csak Tamást a nyitrai vármegye-ispánt ösmerjük, ki Imre királynak 1196—1204-ig terjedő uralkodása alatt tüntette ki magát vitézsége által, II. Endrétől pedig 1208-ban fíazint, utóbb Szakolczát örök időkre szóló adományul kapta.