Századok – 1891

Értekezések - DOMJÁN ISTVÁN: Kemény János fejedelemsége 479

484 KEMÉNY JÁNOS FEJEDELEMSÉGÉNEK Tiszán egyező correspondentiából megyünk Erdély felé, Kraszna mellett egyezvén meg. Ma-kolnap más hirt hallotok. Legyetek emberek, készüljetek, vigyázzatok, tudósítsatok. Az vajdát is tudósítsátok hiteles ember által.« Rendeli, hogy Gyulai Tamást fogják el ; »ha mód lesz benne és meg nem fogjátok, az Isten testetekben, lelketekben megverjen.« Rendeli tovább, hogy a mellőle elszökött dragonyosokat, fegyvereiket elszedvén, ölessék meg. Míg Ali Maros-Yásárhelytt Erdélynek új fejedelmet keresett, a szövetséges keresztyén hadak Kolozsvárra érkeztek. A sereg, Frank jelentése szerint, ') hozzá véve a Kemény 10,000 emberét, 46,000 főre ment, 54 ágyúval. Jelentékeny erő, mely a siker biztos reményével bocsátkozhatott volna ütközetbe. Néhány napi időzés után azonban, midőn értesültek arról, hogy Ali új fejedelmet választott, éppen Apafy megválasztatása napján szept. 14-én Montecuculi hirtelen megfordította a sereget s Erdélyből kivezette.2) Kemény fájó szívvel hallhatta Montecuculi szándékát. Seregének egy részét ő is elbocsátotta, a kolozsváriaktól újabb hűségi esküt vett bes

) s az őrséget 1000 német gyalogossal és 1000 magyar lovassal növelve, követte Montecuculit. Visszavonulás közben szept. 18-án Ugróczról rendelkezett fogarasi őrségének, hogy oda menekülő híveinek menhelyet adjanak.4) Erezte azonban, hogy ez híveire nagy hatással lesz s szükségesnek találta visszavonulását indokolni. Szept. 17-én a Székelyekhez és Szászokhoz intézett manifestumot,5) 22-én Őr-Mezőről6

) a fogarasi őrséghez, azzal indokolva a visszavonulást, hogy a német armada nagy sietve jött s nem láthatta el magát elég eleséggel, kiváltképpen a Tiszán innen mind puszta helyeken jővén, Kolozsvárt is csak kevés időre sem láthatván el magát eleséggel, így hogy ott megállapodjék, vagy az ellenség felé előnyomuljon, teljességgel nem lehetett. Ennél fontosabb ok volt még az, hogy a német generalis nagyon megütközött a szász városok és némely nemes emberek törökhöz pártolásán, kikhez levelet írt, ohajtják-e az ő segítségét, s addig, míg választ kapna, serege élelineztetése végett a Szilágyságba, s a szélek felé vonult. De azért ne csüggedjenek, mert a császárnak Székely-Hidon, Husztban, Kővárban. ') Erd. o. gy. eml. XII. 5'28 s kk. 11. ») U. o. 3) U. o. XIII. 71. 1. 4) Kemény J. eredeti kiadatlan levele a Sz. X. M. levélt. 1661 évsz. a. Ugrócz Kolozsmegye határán van, Kolozsvártól észak-nyugatra. 5) Erd. o. gy. Eml. XIII. 69 1. 9) Semmi esetre sem a Szabolcs vagy Zemplén megyei l'alu értendő itt, hanem a jelenleg Szilágyvármegye szilágy-cselii járásához tartozó Őr-Mező, nem messze a Szamostól.