Századok – 1891
Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447
BISTERFELD JÁNOS HENRIK ÉLETE. 47? feleiben bírni szerencséjének találta, 1643-ben Elbingben megfordult követe által ismét hivatta Comeniust iskolái reformálása végett. *) Azonban Comenius nem mozdult. A svédektől várta, hogy egyházát és hazáját visszaállítsák, s azon időben azok szolgálatában állott. 0 épp úgy, mint Bisterfeld még nagy dolgokat vártak a háborútól.2) Egyelőre még csak Bisterfeld csalódása lett teljes — a linczi béke megkötése által. A béke megkötése után egy-két hónappal levelet írt Fogarasról d'Avaux és de Servien comeseknek, a franczia király követeinek, meghatalmazottainak, melyben fájdalmát fejezi ki a béke megkötése felett. Nem mintha a békét irígylené, vagy a vérontásban gyönyörködnék, de valami öntudatlan (nescio quo terrore) rémület azt mondja neki, hogy a béke csak a sérelmek megújítására fog' vezetni. Bisterfeld még külön mond a két grófnak köszönetet iránta tanúsított kegyéért és jótéteményéért, miből azt következtethetjük, hogy Croissy az ezer tallért, melylyel a franczia király kivánta megtisztelni, csakugyan átadta neki, mi ellen a fejedelemnek bizonyára nem volt kifogása.3) Feladata : a fejedelem diplomácziai levelezését vezetni, a béke beálltával nem szűnt meg. A svédekkel és a francziákkalkötött szerződés értelmében a fejedelemnek joga volt bizonyos pénzösszegre, melyet azok egyaránt szívesen felejtettek volna el.4 ) Szükség volt ismét levélírásra, s levéliróra, — s ki más volt ez, mint Bisterfeld. Ha összes levelei megvolnának, a melyeket diplomácziai ügyekben váltott, azok bizonyára kitennének több kötetet. Azonban az eddig ismeretes levelekből is kiigazodhatunk Bisterfeld finom, gondos kifejezésmódja, kerekded irásmodora, s az összefüggés logikai correctsége felől. Bisterfeld ez ellen soha ') Comenius levele Hottonhoz 1644. szept. 18. : »Ajlfuit mihi anno Siiperiore ex Transsylvania legátus, qui me istuc in locum Dni Alstedii et ad scholarum reformationem sollicitaret magnis promissis. (Inter alia, ut Patriae meae liberationem a Principe suo post Deum pendere persuasus, eadem opera de Patria quoque bene mereri possem.) Becusavi hoc uno argumento obstrictum jam me esse alibi« — Hogy ki volt e követ, fájdalom, nem birtam megtudni. Az Okmánytár nevet nem említ, s Comenius sem jelöli meg pontosan az időt. Comenius akkor Elbingben volt. 2) Bennünket ezúttal természetesen főleg Bisterfeld érdekel. Hadd álljanak itt 1645. januárjában a fejedelemhez intézett leveleiből e részletek : »Modo Sueci hoc hyeme in Caesaris ditjonibus hybernare possint, videbimus metamorphosin hostibus horrendam, nobis jucundissimam. 1iuet Antichristus, regnabit Christus . . . .« Albae-luliae 7. Jan. »Quicquid sit, si Ecclesiam tueamur, ne portae quidem inferorum nobis praevalebunt : Nostra erit Petra illa, cui innititur . . . .« 17. jan. 1645. L. Okmánytár 230. 1. 3) Bistf. 1646. febr. 22. Fogarasról kelt levelét 1. T. Tár 1890. 76. 1. 4) Ezen követelések története végett utalunk a többször id. Okmány-tárra s a Tört. Tár 1889. évfolyamában megjelent közleményekre.