Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 40

HODINKA ANTAL. CHMELYNICZKIJ BOGDÁN. -il a szövegben külön is idézi s épen azért, mert külön is fölsorolja őket, nem ártott volna, ha némi rendszert követ s főleg, ha röviden is, biráló jegyzetekkel kisérte volna. így az orosz és lengyel nyelvű forrásokkal vegyesen említtetnek latin, német és franczia művek. Magyar egy sincs ; a hazaiak közül azonban használta Engel 3 munkáját, továbbá Gradelehni és Kraus krónikáit. A mű 3 kötetből áll, melyek 23 fejezetre oszlanak akként, hogy az első kötetre, az egy fejezettel fölérő bevezetést nem számítva 3, a másodikra 13 s a harmadikra 7 fejezet esik. Bennünket a bevezetés érdekel, melyben a kozákság keletkezésének történetét adja, s a 23-ik fejezet, melyben Rákóczy lengyel hadjáratát tárgyalja. Hogy tehát ezeket teljesen megismerjük : a többi fejezeteknek csak rövid tartalmát fogom elmondani, a bevezetést ellenben majdnem teljesen s a 23-ik fejezetet szószerint fordítva, közlöm. A mai déli Oroszország lakossága, mely magát ruszin-nak vagy rusznyáknak nevezi, az irók által pedig kis-orosznak hivatik, a IX. században kisebb törzsekre volt oszolva. E törzsek nevei : polyáne, szeverjáne, drevlyáne, lutecsi, buzsáne, dulebi, tiverczi és uglecsi. E törzsek közöl a lutecsi, buzsáne és dulebi lassanként közös velinyáne néven kezdték magokat nevezni, a többiek a podolyáne szintén közös nevet vették föl. E népségek egy része ismeretlen okokból északra vettetett, hol egyesülve az ott lakó csúd népekkel, Novgorod városát alapította. Köztük és a délen maradt népek között laktak a krivicsek, a mai fehér oroszok elei. E három ág közül először a déliek alkottak államot Kijev fővárossal, mely a XII. század vége felé már hanyatlani kezdett. Ekkor Bogolyubszki András északon, Novgorod és Susdal fővárosokkal xíj államot alapít. Kijev két részre szakadt : Volliyniára és Halicsra (Cservonnájá Ruszj = Vörös Oroszország, tőle keletre Podolje.) A mongol támadás a népséget Kijev mellől nyugatra az űj tartományokba szorította úgy, hogy Kijev és néptelen vidéke az új népes tartományok szélére (ukraina) esett. Innét Kijev és vidékének Ukraina új neve, későbbi lakói pedig az ukrainecz-ek Román és Dániel halicsi fejedelmek a XIII. század elején megkisérték a két tartományt ismét egyesíteni, de nem sikerűit. Halics a XIY. században Lengyelországhoz csatoltatott, Volhynia pedig a litliván nagyherczegség magva lőn. Lengyelország soká küzdött, e herczegség birhatásáért, a mi végre lithván fejedelmek kerülvén a lengyel trónra — sikerűit is, sőt Kázméi 1476-ban Kijevet (UkrainátJ is elfoglalta s ezzel az összes, Lengyelország körűi fekvő orosz tartományok és népségek a lengyelek alattvalóivá lettek. Ezután inegindúlt az oroszok