Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447

bisterfeld jános henrik élete. 459 III. Valami általános érintkezést és levelezést létesíteni az evangélikusok közt. IV. Végül mi módon lehetne az általános bajokon (melyek egyéb mellett az evangélikusok scliismáiból is •erednek) alaposan segíteni. Lengyelhont is útba ejté, s már lengyel, porosz, britt, sőt némethoni és pedig szász, brandenburgi, kasseli, herborni theologusok kívánták az egyetértést és egységet,*) s lehet, hogy épp a herborniak is tették figyelmessé földijeiknek Erdélyben való tekintélyére. — Szívének kimondhatatlan és ellenállhatatlan vágya űzte egy helyről a másra, mint a kereskedőt, ki mindenét eladta, hogy a drága gyöngy birtokába jusson, s így került levele az erdélyiekhez. A fent említett négy kérdés mellé hosszas részletezéseket is nyújtott a műnek magának egészére és részleteire nézve, mely végett ezúttal az érdeklődőket Dureus művére utaljuk. 2) A zsinat a fejedelem megbízásából Greleji Katona István elnöklete alatt tárgyalás alá vette a pontokat s 1634. febr. 7-én kelt válasza a mint méltó volt az ügyhöz és az azt mozgató személyhez, úgy bizonyságot tett az erdélyi ev. ref. egyház vezető személyeinek nemes és előkelő észjárásáról- és hitbeli álláspontjáról. Bár nincs az iratban megmondva s egyéb adat sem bizonyítja, én úgy az írat szellemét, mint stílusát is Bisterfeldének tartom, s ezért, bár e nélkül is érdemes volna bővebb ismertetésre, 3) következőkben közlöm annak főbb pontjait. A zsinat a kegyes irenikus zarándoknak, Duraeusnak, eszméjét nagy örömmel üdvözli. A részvevők nem tehetik, hogy ne csókolják azok kegyes érzületét, kik ezt a kegyes gondolatot először karolták fel (p. 51.) A javaslat minden kérdésére válaszolnak s a hol hozzájárulásokról van szó, igennel felelnek. — Kiváló érdekű különösen a fent 4-iknek közölt kérdésre adott válasz. A zsinat a bajok számát tényleg tengersoknak találja, de ezek forrásai •csupán a század temérdek bűne ; melyeket a zsinat válasza következőkben állít egybe. A királyok és fejedelmek magok mivel sem törődnek s mindent macchiavelistikus tanácsadóknak adnak át elintézés végett ; a részegséget nem számítják többé bűnnek, a perek száma végtelen, s azok többnyire erőszakosok; a vasárnapot széltében több mint pogány módon (plusquan ethnico) megszentségtelenítik ; a hivatalok osztogatásánál nem a képesség és >) U. a. 22. 23. 1. a) U. o. 21 — 35 lapok. ') A zsinatról, s Duraeus felhívására adott válaszáról csak a levél, melyet a Duraeusnak megküldött végzéshez mellékeltek, melyet Lampe őrzött meg (Hist. ecc. 379 — 382 lap.) tesz — tudtommal — említést; ez ismertetés a Duraeus művének 56 —84 lapjain közlött válasz után indul.