Századok – 1891
Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447
bisterfeld jános henrik élete. 453 Campanella, Telesius, Patritius, Baco elődei ugyan nagyban nyújtották már a természetbúvárlás eredményeit, melyeket Baco értékesített ; de ők mindannyian, de különösen Campanella egyeztetni s egymással kiegészíteni kívánták a tbeologia és a philosopkia vívmányait. Baco nemcsak bogy ketté választotta a kettőt, hanem egyúttal kísérletet tett a bölcselet számára új kutatási módszert megalapítani, éppen ellenkezőt avval, melyet Alstedt követett. Alstedt minden kérdésnél és részletnél az Íráshoz fordúlt, Baco tapasztalati adatokat kiván, melyekből az (idóláktól) előítéletektől megtisztított elme megismerhesse a törvényt s az igazságot. Az ismeretkört is egész máskép alakítja meg,x) mint Alstedt, kinél a tiszta mechanikus s elvtelen tudomány-rendszer egyenes kérdőjel maradt a szükségességet kereső bölcselő előtt.2) Mind e sajátságok bizonyára már korán oltották Bisterfeld lelkébe a Baco-féle újítás iránti tiszteletet, s nem lehetett újság előtte a tanügy, különösen a nyelvújítás terén megindúlt mozgalom sem, mely különösen Némethont foglalkodtatta. Sturm és Trotzendorf szervező munkásságára, elmélkedők és módszertani kutatók egész sora kinálgatá javaslatait az oktatás egyszerűsítésére és javítására. Bonnaeus3) rendszerbe szedi a tanulás tényeit, s minden tényhez szabályokat mellékel, melyek közt igen sok az egészséges és az újítást előkészítő. Bonnaeus rendszerét átveszi Alstedt, kiegészítve azt scholasticával,4) iskolaszervezés tanával, melyben már helye van az anyanyelvnek is, bár csak azok számára, kik a latin iskolát nem látogatják; mindketten sürgetik az autopsiât. 5) Más oldalon megindúl az újítók sora Baticchal ; a tanítás egyszerűségét, könnyedségét, természetességét, s nyelvéül az anyanyelvet követelve.6) Nyelvtanítási methodikája az oktatást szövegből indítja, Terentiust ajánlva, s egész a rendes neveléstan értelmében előbb kívánja a példát, utána a szabályt. Ratichot nem egész tisztán kifejezett, sőt nem is teljesen megérett elvei s szerencsétlen természete nem képesíti rá, hogy elméletei próbáját a kellő siker felmutatásával megállja, azonban a mozgalom egész Némethon- és Francziaországban folytatódik. Andreae a kegyes tanító, lelkész, majd superintended elméletben s gyakorlatban utat tör az egészséges nevelés módszerének; felmutatva egyúttal a nevelésnek ideális jelentő*) L. Baco de augmentis scientiarum I. fejezetét. 2) Tudvalevőleg a felosztás tagjai a négy facultás. s) Paschalis : Pr. Bonnaci de ratione discendi liber etc. Genevae 1618. ') Encyclopaedia in IV. Tomos divisa. Tom. III. 273 — 318. 5) Alstedtre általában v. ö. szerző értekezését Ung. Bevue 1889. VIII -IX. Heft. Iíatichról v. ö. mindenekfelett Stoerl kimerítő s elfogulatlan értekezését "Wolfgang Batke Leipzig 1876. 33*