Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447

bisteRFeld jános henrik élete. 449 ben tekintélyes Wieder st ein családdal. Wiederstein János, siegeni polgár és tanácsos, valamint Wiederstein Márton, kerborni lelkész és theologiai tanár gyermekeit Bisterfeld »meines Bruders Söhnen und Töchtern«-nek nevezi, ebből azt lehet következtetni, hogy anyja előbbi férje Wiederstein volt. Az érdeklődés előterében egyházi és theologiai kérdések állottak. A reformáczió némely megoldatlanúl hagyott kérdései Némethonban folyvást foglalkodtatták a kedélyeket. A lutheristák és filippisták harcza az 1580-ban hozott Formula eoncordiae által a filippisták vereségével végződött, de a lutheranismus diadala az ágostai hitvallásnak előnyére nem szolgált. Számosan, kik azelőtt vélték, hogy némely eltérő hitvélelmeikkel jól benn lehetnek az ev. egyházban, áttértek a reformátusokhoz, — s élénken pezsdülő theol. vitatkozási szellem vonúlt át az egyház életén. By áttérők alapíták a herborni iskolát is, melynek tanítója Alstedt s melynek tanítványa volt Bisterfeld ; ') s hogy a gondolatnak, mely létrejöttét sugallta, szolgálhasson, olykép volt berendezve, hogy általános képzettséget nyújtva, főleg liitöket jól ismerő s megvédni tudó ifjak kerülhessenek ki belőle.2) Hat osztályból állott a gymnasium, melyhez azután a 4 facultás csatlakozott, melyek közül kiváló gondnak éppen a theologia örvendett. Három tanár magyarázta a theol. tárgyakat, mind a 3 útmutatást nyújtott a prédikálásra és a hitbeli ellenfelekkel való küzdelemre. De a gymnasium felsőbb 3 osztálya növendékeinek is voltak vasárnaponként bibliai gyakorlataik ; azonfelül pedig minden facultásnak szombatonként nyilvános vitatkozásai.3) Lassanként ez iskola a szigorú reform, hitnek lett bástyája. -Oly férfiak foglalták el a theol. tanszékeket, kik Calvin szoros követői voltak. E mellett a theol. jelleg egyfelől áthatotta más facultások működését, de másfelől a theologia, jobban a theologusok tájékozódni kívántak és tartoztak az emberi tudás más ágai felől. Tudjuk, hogy Erasmus, Hugo, Grotius szorosan nem theologusok, a theologiának kiváló művelői voltak : ily példák végig vonulnak egész a XVII. századig ; de viszont a theologusok, ha tárgyukat a legfontosabbnak is tartották, más tanulmányokat, de különösen a philosophiaiakat nagy készültséggel ') Cuno állítja (i. h. 296. 1.), hogy előbb szülőföldje paedagogiumát -végezte el. Hogy milyen berendezése volt ez iskolának, nem tudjuk, Cuno nem mondja. a) L. erre nézve v. Criegern : Comenius als Theolog Leipzig u. Heidelberg 1881. p. 3. 4. 3) Zoubek: J. A. Comenius. Eine quellengemässe Lebensskizze. Leipzig, Jtfax Hesse, p. IX. X.