Századok – 1891

Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - I. közl. 435

fiume történetében. 437 'több század szárazon indúl portyázni, a többiek pedig tengerre szállnak egy előre megállapított találkozó hely felé ; a szárazföldi csapat aztán hirtelen felégeti és feldúlja az egész vidéket és zsákmánynyal jól megrakodva, rendesen az ott várakozó bárkákhoz ér, mielőtt a török őrségek még észrevették volna. A rabokat és egyéb zsákmányt azután eladják, a törökök legnagyobb boszúságára. — Zeng vidéke annyira terméketlen, hogy a tenger felől kell élelmezni ; egy kevés bornál egyéb ott nem terem semmi. Az erődítmények igen elhanyagolt állapotban vannak. Legjobban védik a várat a tenger felől a tramontana és -egyéb szelek, amelyek ott örökösen uralkodnak ; máskülönben a török hajóhad már rég elfoglalta volna. Zeng alá tartoznak még más kisebb erősségek is, mint Pago (Carlopago vagy Scrissa), Ledenice, Tersatto, Brlog, Brinye és Ottocsácz. Az itt említett helyeken kívül időnkint még Zeng alá tartoztak Prozor, Dabar és Jeszenicze véghelyek. Míg maga Zeng, Tersatto, Carlopago és Ledenicze (Novi mellett) tengerpartot, addig a többi elősorolt véghelyek a mai Lika-Korbáva megye belsején átvonuló szárazföldi határt védelmezték s egylíttal hátvédül szolgáltak Zengnek, mint főhelynek. E zengi kapitányságon kívül még a bihácsi, ogulini, szluini és hrasztoviczai kapitányságok képezték e korszakban a horvát végvidéket (Krabatische Granitz). Külön állott ettől a szlavóniai végvidék (Windische Granitz) Ivanics, Kőrös, Kaproncza, Varasd és Zágráb főhelyekkel.2) Főfontosságú hely volt a két végvidék között középponti fekvéssel bíró Károlyváros, melyet 1578-ban Károly főherczeg építtetett a belső-ausztriai tartományok költségén. 8

) A zengi végvár őrségét 1537-től kezdve nyol.czvan éven keresztül a Klisszából odakerült uszkokok és azok utódai képezték. Az őrség 4 századra volt felosztva, ugyanannyi vajda alatt. 1559-ben a hivatalos kimutatás 253 zsoldos várőrt említ,4

) míg ') Theiner, "Vet. mon. slav. merid. II, 75 1. 2) Délszláv akad• monumentái XV. k. 36, 41 és 76 1. (1577—79. s) Dimitz, Geschichte Krains, II, 1. r., 67 1. ') Lenkovié Iván első horvát végvidéki parancsnok kimutatása a szervezéskor, Vanicek. i. m. I, 311. 31*